A kézdivásárhelyi László család több mint másfél évtizede működő manufaktúrája a minőségi kályhacsempék otthona. Egyedi kivitelezésű termékeik immár a prémium kategóriába sorolhatóak, hiszen különleges megrendeléseket is tudnak teljesíteni.
László Károly Kézdivásárhelyen született, a céhes városban érettségizett, majd Kolozsváron, a geológia szakon államvizsgázott 1980-ban. Hazakerülése után tíz évig a gelencei kőolajtelepen kutatóként dolgozott. 1990 őszétől 2007 nyaráig a Tanulók Klubja kerámiakörét vezette, majd úgy látta, eljött az idő arra, hogy főállásban a saját cégét fejlessze. Érdeklődése a kerámia, a fazekasság iránt immár több mint két évtizedre nyúlik vissza. Lépéseit Vetró András szobrász irányította és irányítja a mai napig, tőle tanult a legtöbbet. Közös munkáik is vannak.
Felesége, László Katalin nyugalmazott biológia szakos tanár, a Bod Péter Tanítóképző volt igazgatója, fiaik Zsolt és Attila, lányuk Garainé László Judit. Zsolt közgazdaságit végzett, és immár tizenöt éve a magánvállalkozás pénzügyi felelőse, kapcsolattartója és a honlap üzemeltetője. Attila az orvosi hivatást választotta. Judit a közelmúltban került édesapja cégéhez, és nagymértékben segíti Zsolt munkáját. A cégalapító nem rejtette véka alá, hogy egyetlen téren, a pályázatírásban nem voltak sikeresek, hiszen eddig egyetlen pályázatot tudhatnak magukénak.
Az Amrita egyedi termékei
Az Amrita Kft.-t 2004-ben jegyezték be, de csak 2007-től indult be teljes gőzzel. Három évig kizárólag díszkerámiával foglalkozott.
A cég nevét Zsolt választotta, a szanszkrit nyelvben nektárt és/vagy halhatatlant jelent. A magáncég kis manufaktúraként működik. A cég tagja több kályhás egyesületnek, és kapcsolatban állnak egy magyarországi kályhás egyesülettel is, kölcsönösen eljárnak egymás rendezvényeire.
Az Amrita Kft. szakemberei modern technológia és hagyományos mintakincs ötvözése révén rusztikus hangulatú, kézzel megmunkált kályhákat és kandallókat készítenek, melyek a mai fűtési követelményeknek is megfelelnek. Az egyediségre törekednek, több mint kilencven eltérő mintázatú kályhacsempéből lehet választani, és a megrendelő elképzelései, igényei alapján terveznek. Népi cserépkályháink egykori gazdagsága még maradványaiban is lenyűgöző, ezért tartják fontosnak, hogy minél többet átmentsenek belőle, beépítve a mai fűtési gyakorlatba.
Tevékenységük másik részét olyan kerámiatárgyak készítése képezi, amelyek népünk díszítőművészetének a fent említettnél jóval korábbi formáit dolgozzák fel, nevezetesen a hun-avar ötvösművészet remekeit. A megrendelők zöme mázatlan, régi típusú, parasztosabb csempekályhákat kér. László Károly műhelyében a kézdivásárhelyi és székelykeresztúri múzeum, valamint egy torockói emlékház számára is készültek rekonstrukciók. Eddig közel száz csempekályhát készített
itthon és külföldön, elsősorban magyarországi megrendelők számára.
Az indulástól a megérdemelt sikerig
– Az Amrita cég egy szép álom volt több mint tizenöt évvel ezelőtt, akkor alig mertem remélni, hogy sikeres lesz a vállalkozás, sokat töprengtem, belevágjak-e vagy sem, maradjak-e továbbra is a kerámiakör vezetője – kezdte vallomását a sikeres vállalkozó. – Három évig gondolkoztam, míg végül is otthagytam az akkor biztosnak tűnő munkahelyemet. Ezt a lépésemet azóta sem bántam meg. A vállalkozást a szigetelőgyár egyik bérelt csarnokában rusztikus kályhák készítésével kezdtük el. Én a termeléssel foglalkozom. Másfél éve költöztünk mostani helyünkre, a Csernátoni utca 27. szám alá, a Petrom-töltőállomás mögé. A költözés közel három hónapig tartott. A csempék kiégetése is itt történik. Az indulás nehéz volt, de lassan megye-, majd országszerte ismertté váltunk, bátran ki merem jelenteni, hogy Romániában a legszebb kályhacsempéket mi készítjük. Vásárlók az egész ország területéről érkeznek, hetven százalékban román vidékről kerülnek ki a megrendelők. Sikerünk egyik fő titka az, hogy messzemenően alkalmazkodunk megrendelőink igényeihez, elvárásaihoz mind színben mind formában, illetve egyedi díszeket is készítünk.
László Károly azt is elmondta, hogy Zsolt fia olyan termékekkel bővítette a cég kínálatát, amelyeket nem az Amrita Kft. gyárt, de szükségesek a kályhákhoz. Ilyenek a Magyarországról rendelt légmentesen záró kályhaajtók. „Romániában a minőségre nem fektetnek nagy hangsúlyt – fűzte az elmondottakhoz László Zsolt –, ezért kezdtünk minőségi ajtókat rendelni, amelyeket a mi kályháinkba is beépítünk. Sajnos, az ukrán–orosz háború a mi cégünket is érintette, látványosan megnőtt a fém ára, mintegy ötven százalékkal visszaestek a megrendelések a kályhaajtók esetében, de megnőtt az igény a kályhák iránt, egyre többen szeretnének lakásukba új kályhát. A kályhákon kívül cégünk díszkerámiát, paraszti csempéket, kályaelemeket, kandallóbetéteket, kéményeket, családi címereket és épülethomlokzati díszítőelemeket is készít.”
Azt is megtudtuk, hogy az Amrita cég kastélyok, udvarházak, panziók, éttermek és múzeumok számára is készít különféle tárgyakat, rekonstrukciókat. A cég szakemberei dolgoztak többek között a torjai Apor-kastély, a berethalmi híres evangélikus templom, a székelykeresztúri és kézdivásárhelyi múzeum, a kászoni tájház, a gelencei Jancsó-kúria, a dálnoki Gaál-kúria részére.
Hogyan tovább?
Ahhoz, hogy a változó piacon megmaradjanak, folyamatosan lépést tartanak az igényekkel, igazodnak az EU-s szabványokhoz az építkezés terén, ami azt hozza magával, hogy a házak egyre kevesebb energiafelvétellel rendelkeznek, és a kályhákat is ehhez kell szabni: kisebb az egységnyi idő alatti hőkibocsátás, kisebb és lassúbb a hőátadás. Éppen ottjártunkkor készült az első, viszonylag kis méretű, másfél kilowattórás kályhájuk, mely egy passzívházban szolgáltatja majd a meleget, s egyben az otthon egyik legszebb dísze is lesz.
