Az Országos Lakásépítési Ügynökség (ANL) átiratban felszólította Barót polgármesteri hivatalát, hogy az általuk épített, de a város által adminisztrált épületek bérleti díját 2016-tól kezdődően kamatostul utalja át az állami költségvetésbe. Az ügynökség arra is rákérdezett, hogy az önkormányzat szeretné-e értékesíteni az épületeket – mondta el a legutóbbi tanácsülésen Benedek-Huszár János polgármester. A tanácstagoknak az ügyben még nem kellett állást foglalniuk, de azt már jelezték, véleményük szerint jó néhány kérdést jogilag nem tartanak megalapozottnak, ezért azt javasolták, különös elővigyázatossággal adjanak választ az ügynökségnek.
A polgármester a tanácstagok tájékoztatásakor elmondta, még nem tudja, mekkora összegről is lenne szó a bérleti díjnál – a hivatal alkalmazottjai éppen az összesítést végzik –, de az biztos, hogy több százezer lejről beszélhetnek.
A lakások eladásának előnyei és hátrányai is vannak – fejtette ki a polgármester. Előny a városházának, mert csökkenne a feladata, másrészt fontos lenne azon lakóknak, akik a bérelt lakást meg szeretnék vásárolni, mert úgy végre saját otthonhoz jutnának. Többen jelezték vásárlási szándékukat, egy újabb éppen a napokban érkezett be. A lakók számára további könnyítést jelentene, hogy saját villany- és gázszerződéseket köthetnének. Mert igaz, hogy csak jelképes, havi 86 lejes bért fizetnek, de a közszolgáltatásokat – mivel a főszerződő a hivatal, és rá más tarifa vonatkozik, mint a magánszemélyekre – sokkal drágábban fizetik meg, így a kedvezményes bér nem is annyira kedvezményes, esetenként akár többe is kerülhet, mint ha magánszemélytől bérelnének lakást.
A tanácstagok közül elsőként a független Zsombori Csaba szólalt fel, s kérdezett rá: a bérlő előnyt élvezne-e a vásárlásnál, vagy esetleg – ami elkerülendő lenne – befektető is versenybe szállhatna? Pál-Szilágyi Zoltán (RMDSZ) szerint a külön villanyóra nem lenne gond, de a fűtés kérdése már nehezebben megoldható, mert közös kazán van, lépcsőházanként egy-egy, ami igencsak bonyolulttá teszi az ügyet. Szabó Péter (RMDSZ) úgy vélte, ha a bér az állami ügynökségé, akkor az évek során végzett karbantartás, nagyobb javítások költsége miért a városé? És tisztázni kell azt is, ki adja el a lakásokat: a tulajdonos vagy az adminisztrátor, mert ha előbbi, akkor a tanácsnak mi a beleszólása?
Benedek-Huszár János elmondta, az egyértelmű, hogy befektető nem veheti meg a lakásokat, csakis a bérlő. A városháza alkalmazottjai számára folyamatos feladat a tömbházak adminisztrálása, hiszen javíttatni kell a beázásokat és a kazánokat, sőt, lakók közti nézeteltéréseket kell elsimítaniuk és gyűléseken kell részt venniük. Mégis jó lenne, ha új tömbházak épülnének, mert a város minőségi épületekkel gazdagodna, a felnövekvő nemzedék pedig lakhatási lehetőséghez jutna.
A székelyföldi polgármesterek találkozóján is felmerült az ANL-s tömbházak kérdése, akkor Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester felvetette, jó lenne, ha olyan törvény születne, amely lehetővé tenné a városok számára az eladást, a befolyó pénzt megtarthatnák, hogy újabb tömbházakat építhessenek. A javaslatból nem született törvény, talán nem is kellene ahhoz görcsösen ragaszkodni, de azt szükségesnek látná, hogy az állami ügynökség ígéretet tegyen: ha eladja a lakásokat, egy-két éven belül újakat épít a befolyt pénzből – mondta a polgármester.
