A tájékoztatásban hangsúlyozták, tekintve, hogy előzetes véleményezésről van szó, amelyet a testület sürgősségi eljárásban ad ki, nem zárható ki, hogy a három jogszabályban a megfigyelteken kívül más problémák is fennállnak, de úgy vélik, hogy az új törvények „általában véve jó irányba mutatnak”.

A román igazságügyi minisztérium szintén közleményben számolt be arról, hogy a véleményezés 21 pozitívumot emel ki az új törvényekkel kapcsolatban. Ezek közül a legfontosabbak: a vezető ügyészek kinevezésének, illetve a tisztségből való felmentésének eljárása átlátható és demokratikus; a vezető beosztásokba való előléptetés a bíróságokon és ügyészségeknél megfelel az európai normáknak; tiszteletben tartják a bírák véleménynyilvánítási szabadságát; a korrupcióellenes ügyészség (DNA) ügyészeinek kiválasztása mentes a politikai beavatkozásoktól, a DNA megőrzi autonómiáját és függetlenségét; a főügyész csak írásban, indoklással ellátva cáfolhatja meg az ügyészek döntéseit; a parlament gyorsított eljárással fogadta el a törvényeket, de a procedúra demokratikus és átlátható volt, valamennyi parlamenti frakció és érdekelt intézmény kifejthette véleményét; az előírások nem érintik negatívan a korrupció elleni küzdelmet. A pozitívumok mellett négy ajánlást is megfogalmaz a véleményezés, amelyeket a minisztérium „figyelemmel és nyitottsággal” megvizsgál majd – tették hozzá a közleményben.

Amint az az Európa Tanács tájékoztatásából kiderül, a Velencei Bizottság ajánlásai szerint a bírósági és ügyészségi vezetők helyetteseit is versenyvizsgával kellene kiválasztani. Ugyanakkor úgy vélik, a vezető tisztségű ügyészeket – beleértve a legfőbb ügyészt, valamint a DNA és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) főügyészét is – hosszabb időre kellene kinevezni, második mandátum lehetősége nélkül; a főügyésznek nem lenne szabad megkerülnie a hierarchiát, amikor azt tapasztalja, hogy az ügyészek jogellenes vagy indokolatlan intézkedéseket hoznak.