Csáki Árpád, a partner Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője bemutatta az előadót. A fő szervező Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeumának régésze, Alexandru Popa, a Romániai Limes Bizottság tagja a határkutatás projektjéről beszélt, ugyanis elkészítették az UNESCO világörökség pályázat részére a romániai szakasz dokumentációját. Ígérte, a további részletekről sorozatban beszámolnak.

Visy Zsolt elmondta, 2008-ban kapcsolódott be tanítványaival együtt ebbe a kutatásba Dacia keleti határvonalán, a Marosvécs és Bereck közötti szakaszon, előbb légirégészeti módszerekkel, majd 2016-tól kezdve az énlaki castellum feltárásával. Erdély középső része és a Román Alföld nyugati fele Traianus győztes hadjáratai eredményeként a Római Birodalom részévé vált. Megindult az útépítés, városokat alapítottak, nagy mennyiségben bányászták az aranyat és a sót. A hamar felvirágzó provincia biztonságára eleinte egy, majd két segédcsapatok támogatta légió (hadosztály) vigyázott. Az Orsovától (Dierna) kiinduló határ, a limes nagy ívben vette körül a tartományt, amely keleten hegyvonulatok és a Homoród, majd véges-végig az Olt mentén haladva kanyarodott vissza a Dunához. Az évszázadok óta folyó kutatás számos feliratot, leletet eredményezett, és feltérképezte a limes vonalát. Kitűnt, hogy a határra telepített csapatok a hegygerincek mögötti völgyekben állomásoztak, a tényleges határon csak őrtornyok és indokolt esetben sáncok épültek. E kutatások bebizonyították, hogy a tartomány e szakaszán is a folyóvölgyekben voltak az erődök, a tőlük 5–10 km-re húzódó határ mögött. Az énlaki kutatás során fény derült arra, hogy a kőből rakott castellum megépítése nem egy, hanem két szakaszban történt. Az északi kaputorony előterében előkerült feliratos kő azt bizonyítja, hogy a kőerődöt Kr. u. 149-ben emelték, a kaputornyot azonban a 3. század elején, a kapukat pedig a 3. század harmincas éveiben biztonsági célból részlegesen vagy teljesen elfalazták. Hasonló megfigyelésekre jutottak Dacia egyéb határerődítményei esetében is, jelezte az előadó.

Visy Zsolt elmondta, a római limes világörökségi rangra pályázik. Ezt nyolc Duna menti ország nyújtja be. Elsőként Németország, Ausztria és Szlovákia határszakaszáról készült el a felmérés, Magyarország is ide tartozik, de ott a politikum késleltette a lezárást. A továbbiakban a Horvátország, Szerbia, Bulgária és Románia területére eső határvonal csatlakozik a projekthez.

A közönség soraiban sok volt a régész és régészetkedvelő, és a kérdések során felvetődött, Erdély dél-keleti részén miért is az Olt folyó jelentette a határt, amikor a keleti hegyvonulat biztosabb természetes határt képezett volna. Visy Zsolt szerint az Ojtozi-szorostól Berecken és Barcarozsnyón át a Törcsvári-szorosig csupán megerősített út vezetett. Ezt a véleményt nem mindenki osztotta, kiemelve a komollói és nagyborosnyói erődítményeket.