Szavai szerint Olaf Scholz kormánya a háború elején jobbnak látta volna, ha Ukrajna megadja magát. „Ez a dolog nagy sokk volt” – idézte fel Boris Johnson az orosz invázió kezdetén történteket. „Láttuk, hogy orosz zászlóaljak vonulnak fel. De a különböző országoknak más-más perspektívájuk volt.” Franciaország, mint mondta, a legvégsőkig „tagadta” az orosz támadási terveket. Nem így Németország. „Mondok önnek valami szörnyűséget. A német álláspont egy adott ponton az volt: ha megtörténik, az katasztrófa, és akkor már jobb, ha az egésznek hamar vége van. Azaz ha Ukrajna feladja” – mondta Johnson. A hírcsatorna szerint a brit politikus azt mondta, a német kormánynak „mindenféle megalapozott gazdasági oka” volt arra, hogy így gondolkodjon. Az olaszok ugyancsak aggályokat fogalmaztak meg az Oroszországgal szembeni kiállás kapcsán, ők energetikai függőségükre hivatkoztak.

Johnson interjúja nem maradt reakciók nélkül. A berlini kormány tegnap elutasította a korábbi brit miniszterelnök kijelentéseit – írja az ABC Newsra hivatkozva a telex.hu. A német kormány szóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, kísértést érez, hogy németről angolra váltson, és úgy mondja ki, hogy „teljes hülyeség” („utter nonsense”), amit Johnson mondott. „Tudjuk, hogy a nagyon szórakoztató exminiszterelnöknek mindig megvolt a maga sajátos viszonya az igazsághoz” – mondta a szóvivő, aki felidézte, hogy Olaf Scholz német kancellár már február 27-én harcos beszédet tartott Ukrajna védelmében. A szóvivő szerint tehát a tények nem igazolják Johnson vádaskodását.

Boris Johnsont pályafutása során egyébként többször vádolták már hazudozással, igaz, Németországot is azzal, hogy gazdasági érdekeit az erkölcs fölé helyezi és szemet huny Oroszország bizonyos lépesei fölött pusztán azért, hogy Berlin és Moszkva fenn tudja tartani kedvező gazdasági kapcsolatait – jegyezte meg összefoglalójában a telex.hu. (mandiner.hu, telex.hu)