Tasnádi Varga Éva
Köd anyóka
Köd-anyóka bő ruhája
száll folyóra, őszi tájra.
Jobbra billen, balra lebben,
játszik minden őszi kertben.
Tejfehéren, dagadozva,
mintha éppen dunyha volna.
Végigtáncol alvó házon,
simogatja, hogy ne fázzon.
Hab-köpennyel betakarja,
fehér lesz a patak partja.
Versenyt száll a pajkos széllel
s átkarolja őt az éjjel.
Kányádi Sándor
Ősz volna még
Ősz volna még,
s a varjak már közhírré tették
a dermesztő tél
közeledtét.
Károg az ég,
éhenkórász nagy csapat csóka
ricsajog, hussog
reggel óta.
Tócsára jég,
virágra, fűre harmat dermed,
megöregedtek
mind a kertek.
Jó volna még
sütkérezni, de jó is volna,
ha az égen
pacsirta szólna.
Tarbay Ede
Őszanyó
Kontyos kendős ősz-anyó
Söpröget a kertben,
Vörös arany falevél
Ripeg-ropog zörren,
Reggel-este ruhát mos,
Csupa gőz az erdő,
Mosókonyha a világ,
A völgy mosóteknő.
Csukás István
Dalocska
Csengő szól: gingalló,
röppenj már, pillangó!
Pillangó messze jár,
volt-nincs nyár, vége már.
Züm-züm-züm, ez a szél;
táncol a falevél.
Züm-züm-züm, ez a szél!
Egy reggel itt a tél.
