Van, akinek erről a befogadó svédek, a világháború szörnyűségei után a multikulturalitásra felesküdött németek, esetleg az amerikaiak, kanadaiak jutnak eszébe, vannak, akik inkább a déliekre gondolnak, a napsütötte szigeteken élő görögökre, Itália déli részén élő olaszokra, és bizonyára akad, akinek Kelet villan be: India, vagy éppen valamely egzotikus afrikai állam, mondjuk Szenegál.
Nos, mindannyian tévednek. A világ legtoleránsabb népe ugyanis a román.
Legalábbis Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt elnöke szerint. A legerősebb román alakulat vezére – aki tavasztól nagy eséllyel az ország miniszterelnöke lesz – Csoma Botond RMDSZ-es képviselő parlamenti felszólalása kapcsán fejtette ki e meglehetősen egyedi nézetet, nyomatékosítva, hogy Romániában egyáltalán nem lehet magyarellenességről beszélni. Mintegy megittasulva saját toleráns magatartásától, Ciolacu tovább szőtte gondolatait, hogy tudniillik ő egyáltalán nem radikális ember, nem is akar az lenni, a politika tárgyalásokról szól, de vannak azért vörös vonalak, amiket nem lehet átlépni, így aztán politikai következményei lesznek Csoma Botond szavainak.
Alighogy megadta az alaphangot a szociáldemokrata pártvezér, a koalíció másik pártja azonnal ugrott, nehogy kimaradjanak ám az RMDSZ megleckéztetéséből, a magyarok rendre utasításából: két igen-igen toleráns képviselőjük szerint is a magyar szervezetet ki kellene rúgni a koalícióból, mégiscsak tűrhetetlen az, amit mondanak és az is fölöttébb felháborító, hogy részt sem vettek a december elsejei hivatalos állami rendezvényeken, de még csak üzenetet sem fogalmaztak meg a haza születésnapja alkalmából. A kormánypártok azonban vehemens reakciójuk ellenére is lemaradtak némileg a tolerancia koronázatlan királyaitól, az AUR-tól, amelynek honatyái még idejében, Csoma Botond felszólalása alatt elhagyták a parlament üléstermét.
No de lássuk, miket is merészelt mondani az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a világ legtoleránsabb népének legszentebb dátumán. Csoma Botond a parlament december elseje alkalmából megtartott ünnepi ülésén többek között arról beszélt, hogy a magyar közösség Romániában képzeli el a jövőjét, a francia–német megbékélés példáját követve a különböző közösségeknek joguk van a történelmi események saját szempontjuk szerinti értelmezéséhez, és ennek nem kellene felháborodást kiváltania a társadalom egy részében. „Az erdélyi románok politikai és vallási vezetői nagyon jól tudták, hogy Erdély nemcsak román, hanem magyar, szász és zsidó is, és ez tükröződött a gyulafehérvári nyilatkozat szövegében”.
Nyilván, ez utóbbi mondat ütötte ki a biztosítékot a teljes román politikai osztályban, vélhetően azért, mert azt még a világ legtoleránsabb népe sem tolerálhatja, hogy saját ígéreteikre emlékeztessék őket, s felmerüljön, hogy esetleg más népek is hazájuknak érezhetik szülőföldjüket. Micsoda szentségtörés, micsoda sértés! Arról nem beszélve, hogy ha egyes nemzetellenes árulók sokáig érvelgetnek itt, Románia parlamentjében a gyulafehérvári nyilatkozattal, még a végén fölmerülhet a kérdés, hogy akkor hová is lettek a zsidók, a szászok, akik száz éve még több százezres számban éltek itt.
Vajon mit válaszolnának erre a világ legtoleránsabb népének vezetői?
Borítókép: Facebook / Klaus Iohannis