Ahol – pár kivétellel – még csak nem is veszélyes vadállatok lépnek a porondra, hanem bohócok sokasága űz tréfát az államból, intézményekből és végső soron a polgárokból is. Tény, hogy a politikai állásfoglalás, véleménynyilvánítás számtalan formát ölthet, amint a tiltakozás is – ahogy azt más szerencsésebb történelmi fejlődésű országokban is láthatjuk –, de talán még Romániában sem kellene megengedni, hogy sorozatosan óvodás-kisiskolás szintű megnyilvánulásokra vetemedjenek egyesek, olyan tettekre, melyekkel még inkább aláássák az állam intézményeinek amúgy sem túl fényes megítélését.

Egyetlen magát elfogadhatónak mondó országban sincs helye annak, amit George Simion AUR-vezér művelt tegnap, sem annak, ahogyan a szaktárca képviselői kezelték a helyzetet. A futballhuligánból lassan politikai szereplővé váló Simionon nincs amiért csodálkoznunk, nem ez az első meredek húzása, és várhatóan nem is az utolsó, feltevődik viszont a kérdés, hogy meddig tűrik még a politikus egyre élesebb botrányait, cirkuszait. Ezek ugyanis nem csak őt minősítik, hanem az intézményeket is, ahol ilyesmi előfordulhat. Szánalmas, hogy sem a parlamentben, sem a minisztériumokban vagy éppen más intézményekben nem tudnak gátat szabni Simion és elvbarátai randalírozásának – lassacskán tettlegességének. Meddig lehet és kell még elfogadni, elnézni, hogy ő és hasonszőrű barátai, mint a falu bolondja, bármit és bármikor megtehetnek, legyen szó egy sajtóértekezlet megzavarásáról, a parlamenti ülések botrányba fullasztásáról vagy éppen képviselőtársaik, esetleg a kormánytagok nyílt megfenyegetéséről, megalázásáról?

A válaszra nagy valószínűséggel még jó ideig várnunk kell, és kénytelenek leszünk továbbra is együtt élni azzal, hogy kizárólag botránykeltésben érdekelt egyének szabadon garázdálkodhatnak a törvényhozásban és nem csak, megtehetnek nagyjából bármit, ami az eszüket megjárja, másrészt szomorúan tapasztalhatjuk, hogy az illetékesektől egy-egy újabb „produkciót” illetően vajmi lagymatag válaszra futja csak. Utóbbira tökéletes példa az is, ami tegnap történt. Az egyébként legyávázott, letolvajozott Virgil Popescu miniszternek ugyanis mindössze annyira tellett erejéből, hogy elhalassza a sajtóértekezletet, amíg a honatya eltűnik a színről (a csendőrök végül valahogy kivezették), majd ejnye-bejnye modorban elrebegje: Simion viselkedésével az állam intézményeiből űz csúfot, illetve az oroszok „szócsöve” és Románia érdekei ellen dolgozik. Ez igen válaszlépés, miniszter úr! Így kell teljesen nevetségessé tenni egy amúgy is csak kasírozott palota hírében álló intézményt.

Mindent összevetve, nagyon úgy tűnik, az összes nyomorúság, nehézség közepette Romániában még mindig a bohócoknak, az olcsó komédiásoknak áll a zászló, sőt, a legutóbbi választások óta immár egyenesen ezek aranykora köszöntött be ránk.

Borítókép: Facebook / George Simion