Kétezer címzetthez jutott el tegnap a sepsiszentgyörgyi Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat által összeállított jelentés, mely az etnikumok közötti békés együttélést szorgalmazó parlamenti felszólalás nyomán kirobbant nacionalista reakciósorozatot tárja a nagykövetségek, emberi jogi szervezetek, európai parlamenti képviselők, illetve minden egyes, a kisebbségi ügyekkel foglalkozó politikusok elé. Benkő Erika, a szolgálat vezetője úgy véli, fontos felhívni a figyelmet arra, hogy csak az elmúlt évben jelentősen romlott a nemzeti kisebbségek megítélése, valamint a hozzájuk való viszonyulás, nem csak Romániában, de Európa-szerte.
A Nacionalista tömeghőzöngés az etnikumok közötti együttélésről szóló beszéd miatt a román parlamentben címet viselő jelentés bőven részletezi a történteket. Eszerint nacionalista hisztériát eredményezett a kormánypártok politikusai részéről is Csoma Botond RMDSZ-es képviselő beszéde a december elsejei román nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen. A jelentésben leírják: Csoma Botond parlamenti képviselő arról beszélt, hogy a magyar közösség Romániában képzeli el a jövőjét, az RMDSZ pedig partner mindazokban az elképzelésekben, amelyek etnikai hovatartozástól függetlenül javítják az állampolgárok életszínvonalát. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ megérti december elseje jelentőségét a román nép számára, de emlékeztetett arra, hogy a nagy egyesülés előtt több nemzet élt Erdélyben, azaz nem csak román, hanem magyar, szász és zsidó is, és az erdélyi magyarok számára ez a dátum egy bizonytalanságokkal teli korszak kezdetét jelentette.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a továbbiakban rámutat, hogy a felszólalás a román politikusok körében nacionalista felháborodást váltott ki, és már az ünnepi beszéd közben kitört a „lázadás” az ülésteremben, mivel az AUR (a Románok Egységéért Szövetség) képviselői bekiabálásokkal folyamatosan megszakították Csoma Botond beszédét. Később Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnök provokációnak minősítette a felszólalást, megjegyezve: politikai következményei lesznek a beszédének, ha az RMDSZ elnöke nem szólítja fel bocsánatkérésre a frakcióvezetőt. Ciolacu szerint a románság a világ legtoleránsabb nemzete, az RMDSZ pedig a kormánykoalíció tagjaként nem panaszkodhat magyarellenességre. Kifejtette, elfogadhatatlannak tartja Csoma Botond kijelentését, és leszögezte, hogy „Erdély román föld, ahol együtt élnek (a románokkal) magyarok, zsidók és más nemzetiségek”. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről Adrian Cozma Szatmár megyei képviselő csatlakozott a „hazafias” megnyilvánulásokhoz, szerinte az RMDSZ-nek nincs mit keresnie a kormányban.
Benkő Erika, a szolgálat vezetője, korábbi parlamenti képviselő elmondta, ő törvényhozásbeli mandátuma alatt ennél sokkal erőteljesebb politikai nyilatkozatokat tett az erdélyi magyarság politikai céljaival kapcsolatosan, azonban ilyen politikai hisztériát egy történelmi tényekre alapozó mondattal kapcsolatosan nem látott. „Korábban sokszor láttam azt, hogy a magyarság politikai céljai – nevezetesen az autonómia – tabutémának számítanak a román közéletben és a román parlamentben, de azt elképesztőnek és nagyon aggasztónak tartom, hogy az a mondat, miszerint Erdélyben éltek és élnek más nemzetiségek is, ilyen méretű tömeghisztériát váltson ki. Ez egy nagyon aggasztó folyamat, ami azt mutatja, hogy Európában a kisebbségek önkifejezési joga súlyosan csorbul, és ez kimondottan aggodalomra ad okot a jövőre nézve” – idézte a szolgálat hírlevele Benkő Erikát, aki lapunk megkeresésére elmondta: függetlenül attól, hogy milyen eredménye lesz a jelentésüknek, nagyon fontos azt eljuttatni a nemzetközi fórumokhoz, felhívni a figyelmüket arra, hogy Romániában a kisebbségek helyzete továbbra sem rendezett, sőt, nemhogy megoldatlan, de sokkal rosszabb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt volt. Lapunknak is megismételte, hogy nagyon aggasztónak találja azt a tendenciát, amit nem csak Romániában, de egész Európában tapasztal a kisebbségekkel kapcsolatban.
