Kevés orvos, sötét folyosók és távolról sem elegendő orvosi személyzet – ebből a korábbi, lidércnyomásos állapotból mára javarészt már csak egy kisebb mértékű szakemberhiány maradt, ahogy az ország legtöbb kórházában. Csodákra Sepsiszentgyörgyön sem lehet számítani, András-Nagy Róbert menedzser beszámolója azonban ezen a téren ad reményt a jövőre nézve.

Nagyon ritka az olyan beteg, akit el kell küldenünk a kórházból, mert nincs szakorvosunk – mondja az intézményvezető, majd sorolja a négy hiányos területet: ideg-, plasztikai, mellkas- és szívsebészeti eseteket nem tudnak Sepsiszentgyörgyön ellátni. Ezekre pillanatnyilag nincs szakorvos, viszont az a cél, hogy olyan hálózatot alakítsanak ki, amely lehetővé teszi a beteg ellátását a közeli városok kórházainak valamelyikében.
 

Hosszú távra terveznek

Egy ilyen méretű és jelentőségű egészségügyi intézmény fejlesztése megköveteli a hosszú távú tervezést. Ebben is nagy előrelépés történt, s a számos szempontból nehéz terepen jelentős eredmények is születtek. Láthatja ezt bárki, aki csak betekint a kórház területére: a napi egészségügyi ellátás mellett zajlik a régi kórház épületének felújítása és bővül a kórház épületegyüttese is, a munkálatok hosszú távon is meghatározzák a fejlesztések irányát. A menedzser összesen 27 futó projektet említ, az új épület, a sürgősségi helikopterleszálló, az új tüdőkórház létrehozása még a tervezés szakaszában tart. Hosszabb kifutású projektek ezek, némelyik befejezése 7–10 évig is elhúzódhat, hiszen minden munkálatot (akár szakaszonként is) hosszadalmas közbeszerzési eljárás előz meg, ami – sajnos – minden közberuházásnál tetten érhető. Az építkezések lezárultáig, új szakorvosok érkezéséig, de leginkább az új finanszírozási lehetőségekig az egészségügyi intézmény járóbeteg-rendelője azonban – ahogy a városban hívják, a „poli” – továbbra is üzemel, együtt a tulajdonképpeni „befekvős” kórházzal. Ami az intézmény szakrendelőit illeti, András-Nagy Róbert listája hosszú, és az elhelyezésük szerint sorolja:

„Intézményünkben gyerek- és felnőtt pszichiátria, gyermekneurológia, felnőtt és gyermekosztály fertőzőrészleg, reumatológia, bőrgyógyászat, onkológia, fül-orr-gégészet, szájsebészet, általános belgyógyászat, gasztroenterológia, diabetológia, endokrinológia, szemészet, neurológia, nefrológia, dialízis, gyermekgyógyászat, újszülött gyógyászat, szülészet, nőgyógyászat, kardiológia, általános sebészet, urológia, érsebészet és gyermeksebészet, ortopédia és gyermekortopédia, intenzív terápia, sürgősség, imagisztika és orvosi laboratóriumi osztályok működnek. Ezek mindegyike megtalálható a járóbeteg-rendelőben is, sőt, kiegészül a családtervezési, munkaorvosi rendelővel. A járvány alatt megszűnt rehabilitációs szakrendelőnk pedig hamarosan ismét fogadja a betegeket.”
 

Összetett probléma: a várakozási idő

December 1-jén a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórháznak 998 alkalmazottja volt. A szám nagynak tűnhet, de a személyzethiányra egyértelműen rávilágít, hogy papíron az intézményben összesen 1598 állás létezik. A betöltetlen 591 munkakör komoly fejtörést okoz, hiszen a leggyakrabban a hosszú várakozási idő miatt marasztalják el a kórházat. A kórházmenedzser szerint a gond valós, ám mindez nem csupán a kórházi személyzet hiányával magyarázható.

– Akkor, amikor várólistákról beszélünk, két szempontot kell figyelembe venni. Az első, hogy mennyi finanszírozás van egy beteg ellátására. Vegyük például az orvosi képalkotást, vagyis egy mágnesesrezonancia-vizsgálatot: az országos és a megyei egészségbiztosító egy bizonyos képlet szerint dönti el, hogy hány ilyen vizsgálatot finanszíroz, külön számítás van a járóbeteg-rendelő és külön a kórház számára. A járóbeteg-rendelőben egy egységnyi időre és egy egységnyi pénzre egy egységnyi konzultáció jár, ennyit térít meg a biztosítóház. Vagyis hiába végezné el az orvos a kiszabott 15 perc helyett 5 perc alatt a vizsgálatot, a finanszírozás mértéke nem változik. A becslés, ami szerint ezt eldöntik, bizonyos esetekben valós számokon és tapasztalaton alapszik, bizonyos esetekben nem. Vegyünk példának egy daganatos megbetegedést: egy ilyen vizsgálatot nem lehet 15 perc alatt elintézni, a betegnek el kell magyarázni nem csupán a kórt, hanem a pszichológiai hatást is kezelni kell. Ezzel szemben egy kiutalás utáni kontrollvizsgálat esetében elég a negyed óra. Abban az esetben, ha krónikus betegség miatt hívjuk vissza a beteget, akkor az öt perc. A vizsgálati időbe sajnos az országos egészségügyi kártyás rendszer is „beleszól”: az országos hálózat van, amikor működik, van, amikor nem. Továbbá egy orvosnak van programja a járóbeteg-rendelőben, a sürgősségen és az osztályon is, ha netán műtenie is kell, a napi munkaideje rendkívüli módon feldarabolódik. Ismert tény, hogy vannak népszerű orvosok, akiket jobban ismernek a betegek, jobban bíznak bennük, ezért inkább keresik őket, mint egy másik kollégájukat, aki esetleg szakmailag ugyanannyira jó, de kevésbé ismert. Mivel a honlapunkon közvetlenül egy adott orvoshoz is lehet előjegyzést kérni, a beteg dönti el, hogy kit választ. Hiába van szabad ideje X orvosnak, ha Y. orvoshoz mennek szívesebben. Így alakulnak ki a hosszú várólisták. Amikor pedig a beutalásokról beszélünk, van az osztálynak egy kapacitása, az ágyszám a lakosság méretéhez szabott, így kellene legyen az orvosok számánál is. Ha van megfelelő számú orvos, kisegítő személyzet, akkor biztonságban lehet kezelni az adott számú pácienst – magyarázza.

A menedzsment úgy látja, hogy a kórház a családorvosok egyre nagyobb hiánya miatt is zsúfolt. Rendkívül kevés embernek van összehasonlítási alapja, de a várólisták nagyvárosokban lényegesen hosszabbak. A sepsiszentgyörgyi kórház közepes méretű: ha nem is zökkenőmentesen, de képes kiszolgálni az utóbbi időben megnövekedett számban érkező betegeket. Ha a családorvosi ellátásban volna elég szakember, akkor a sürgősségen, a járóbeteg-rendelőben is csökkenne a nyomás, mindenki számára elfogadhatóbb rendszert lehetne működtetni.

Összegezve: a rendszer alulfinanszírozottsága és a szükségesnél kevesebb orvos miatt aligha nevezhető zökkenőmentesnek az ellátás. A rendszer azonban finomítható, és folyamatosan keresik a megoldásokat. A menedzser szerint például figyelembe veszik a fontossági sorrendet, a halasztást nem tűrő eseteket előreveszik. Ám ezek a finomítások, korrekciók sok időt és energiát elvesznek a lényegről.
 

Hatékony ellátásra törekszenek

A sepsiszentgyörgyi intézmény mint regionális sürgősségi kórház főként az utóbbi évtized beruházásai következtében európai szinten is egy közepesen felszerelt intézménynek számít, az országos rendszer hibái ellenére is hatékonyan működik. Ebben sokat segít a szakorvosok, a személyzet hozzáállása, folyamatos szakmai fejlesztése. A gyógyítás ugyanis megköveteli a folyamatos tanulást: „orvosaink, ápolóink folyamatosan képzésekre, szemináriumokra járnak, naprakészek a szakmájukhoz kötődő újdonságokkal. S ha a tudás naprakész, akkor a felszerelésnek és az ellátásnak is naprakésznek kell lennie – talán ez is tetten érhető a kórház jelenleg futó 27 projektjében, ami már pénzügyi kérdés is egyben. S hogy mindez megvalósítható legyen – mondja András-Nagy Róbert – óriási jelentősége van annak, hogy a tervezés és a kivitelezés is a fenntartó megyei tanáccsal együttműködve történik, Tamás Sándor megyeitanács-elnöknek pedig szívügye az egészségügyi intézmény”.

Az Egészségkalauz rovat támogatója a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház.