A svájci elnök bukaresti látogatása alkalmával keretegyezményt írt alá a román kormánnyal arról a 221 millió svájci frank értékű támogatásról, amellyel a – nem EU-tagállam Svájc – segíti az európai uniós kohéziós programokat.

Cassis a román államfővel közösen tartott sajtóértekezletén kifejtette: a felzárkóztatási segély révén szakképzési programokkal támogatják Romániában a munkanélküliség csökkentését, a helyi rendőrség fejlesztése és a szervezett bűnözés elleni harcot, s általa a közbiztonság javítását. Ösztönzik a megújuló energiaforrásokra történő áttérést, ugyanakkor az elszigetelt települések egészségügyi ellátásának javítására és a korrupció elleni harcra is pénzforrásokat irányoztak elő.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Cassis rámutatott: Svájcot semlegessége megakadályozza a katonai szerepvállalásban vagy abban, hogy fegyvereket küldjön, de Svájc része az európai értékközösségnek és elkötelezetten felsorakozik az EU mellé a biztonság és jólét helyreállítását célzó erőfeszítések, a szankciók, a humanitárius segélyek, a menekültek segítése, illetve a konfliktus befejezését szolgáló diplomáciai erőfeszítések terén.

A svájci elnök a harcoló feleket a genfi egyezmény szigorú betartására hívta fel, és országa támogatásáról biztosította a háborús bűncselekmény dokumentálására és a bűnösök felelősségre vonására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket.

A román államfő megköszönte Svájc újabb, 2029-ig felhasználható hozzájárulását a romániai kohéziós programokhoz, ugyanakkor a gazdasági és politikai kapcsolatok fejlődését méltatta. Rámutatott: az utóbbi években megduplázódott – tavalyig 1,76 milliárd euróra emelkedett – a két ország közti kereskedelem volumene, az idei év első 9 hónapja pedig további 24 százalékos fejlődést hozott.

Iohannis üdvözölte, hogy Svájc a 2023-24-es időszakban tagja lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának, valamint azt, hogy mandátuma során a háborús övezetekben élő civilek védelmét, illetve a nemzetközi biztonság és az éghajlatváltozások közti összefüggéseket akarja előtérbe helyezni.