Megvalósultak a magyar kormány által júniusban kitűzött célok – jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter tegnap Budapesten, miután az uniós tagállamok nagykövetei hétfő este kezdődött ülésükön pozitívan értékelték a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar helyreállítási tervet és annak hivatalos elfogadását javasolták az Európai Unió Tanácsának. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanakkor mintegy 6,3 milliárd euró összegű felzárkózási forrás zárolását javasolta – tájékoztatott az uniós tanács tegnap hajnalban.
Navracsics Tibor sajtótájékoztatón emlékeztetett: az volt a céljuk, hogy december 31-ig megállapodjanak az Európai Bizottsággal (EB) a kohéziós pénzekről annak érdekében, hogy Magyarország a forrásvesztést elkerülje, továbbá az Európai Tanácsnak jóvá kell hagyni a magyar helyreállítási tervet. A hétfői döntés azt is jelenti, hogy Magyarország – a többi tagállamhoz hasonlóan – most már hozzáférhet az uniós forrásokhoz. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében 2300 milliárd forint nyílik meg Magyarország számára. Ennek az összegnek a 48 százalékát olyan programok finanszírozására fordítják, amelyek segítik a klíma- és energiapolitikai célok elérését, 30 százaléka pedig a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, a vállalatok digitális átmenetének támogatását teszi lehetővé. Navracsics Tibor azt mondta, az operatív programok esetében a magyar társfinanszírozással együtt 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésre 2027 végéig: ebből több mint 4000 milliárd forintot már jóváhagyott az EB az agrár- és vidékfejlesztési programokra, így az árfolyamtól függően 9–10 ezer milliárd forint jut a többi operatív programra.
Beszámolt arról, hogy a magyar tárgyalási stratégia nyitott volt, vagyis a magyar kormány komoly tárgyalási alapnak tekintett minden olyan kérést, aggályt, amely a bizottságtól érkezett, és amennyiben jó megoldást látott, állt a bizottság rendelkezésére. Szerinte ennek volt köszönhető, hogy a jogállamisági-feltételességi eljárással kapcsolatban már szeptemberben megállapodtak a bizottsággal, ez tette lehetővé, hogy „rákanyarodjanak” a két nagy pénzügyi alappal kapcsolatos tárgyalások folytatására, amely november végére meghozta eredményét. Az EB már november végén visszaigazolta, hogy kiválónak tartja a magyar nemzeti újjáépítési tervet, és a kohéziós pénzek vonatkozásában sem látott további aggályokat. Ami most december közepén történik, az csak az Európai Tanács részéről a nyugtázása az eddigi munkának.
Navracsics Tibor kérdésre válaszolva jelezte: a teljesítési menetrend utolsó állomása március végén van, a magyar törvényhozásnak ekkor kell még elfogadnia egy törvénycsomagot. A bizottság pedig arról nyilatkozott, hogy amennyiben a március végi határidő tartható, akkor áprilisban, májusban elképzelhető a források felfüggesztésének megszüntetése – tette hozzá. A miniszter kérdésre válaszolva jelezte: bízik abban, hogy nem lesznek újabb követelések uniós részről. Mint mondta, nem vette észre, hogy feszültek lettek volna a tárgyalások; az elmúlt időben a „hangzavar” azért növekedett, mert látszott, hogy egyre közelebb érnek a célhoz, és egyre feszültebbek lettek azok, akik nem akarták, hogy megszülessen a megállapodás. Ha nem kötötték volna össze a különböző ügyeket, már sokkal korábban meglett volna a jóváhagyás a helyreállítási tervhez is – vélekedett. Hozzátette: az elmúlt időben inkább „politikai kavarás” volt.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: az Európai Unió győzelmével végződött a tárgyalási folyamat, „és mi is az Európai Unió tagjai vagyunk”. Az európai egység fenntartása különösen fontos a jelenlegi helyzetben – fűzte hozzá a Miniszterelnökséget vezető, aki szerint a valóság Magyarország pártján áll. Szerinte a korrupcióellenes intézkedések Magyarországnak nem fájnak, és a korrupciós helyzet Magyarországon egyáltalán nem rosszabb, mint Nyugat-Európában, vagy az újonnan csatlakozott országokban.
