Kiegyensúlyozott költségvetés

2022. december 15., csütörtök, Belföld

Elfogadta a parlament tegnap a 2023-as államháztartási törvény tervezetét. A jogszabálytervezetet 251 törvényhozó támogatta, 115-en ellene voksoltak, hárman tartózkodtak a szavazáskor. A kormánykoalíció vezetői szerint kiegyensúlyozott büdzsével kezdi Románia a következő esztendőt.

Realistának és kiegyensúlyozottnak nevezte Nicolae Ciucă miniszterelnök a 2023-as költségvetést, amely a gazdaság támogatását és a lakosság védelmét tartja szem előtt. „Továbbra is az üzleti szféra támogatására, a beruházásokra, az állampolgárok védelmére, a kiszolgáltatott emberek védelmére fogunk fókuszálni”, fogalmazott a kormányfő, kiemelve azt is, hogy első alkalommal sikerült elfogadtatni a költségvetést december közepe előtt. Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke szerint is kiegyensúlyozott a költségvetés, és lehetőséget teremt a helyi önkormányzatoknak arra, hogy elkezdjék megtervezni jövő évi beruházásaikat.

Cătălin Drulă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke viszont hazugnak és inflációgerjesztőnek minősítette a költségvetést, ezzel magyarázva pártja ellenszavazatát. Drulă a liberálisok szemére vetette, hogy annak ellenére, hogy azt ígérték, nem lesznek adóemelések, a büdzsé tulajdonképpen erre épül. „Nagyobb deficitünk lesz, hiteleket fogunk felvenni a különnyugdíjasok és a kiváltságosok számára” – nyomatékosította, kijelentve, hogy a büdzsét a különnyugdíjasoknak tervezték meg. Drulă szerint Nicolae Ciucă kormányfő is egy ezek közül, aki utasította Bukarest prefektusát, hogy vétesse le a civil társadalom tagjai által kitett molinókat, amelyeken az áll, hogy a miniszterelnök 55 éves korában évi 43 ezer eurós különnyugdíjra jogosult.

Az RMDSZ szerint előremutató büdzsét fogadott el a parlament, „a viszonylag óvatosan, de kiegyensúlyozottan felépített jövő évi állami költségvetés jelenti majd az alapját a 2023-as évnek mind az állami, mind a magánszférában is”, idézi a szövetség hírlevele Miklós Zoltán Kovászna megyei parlamenti képviselőt, az RMDSZ pénzügyi szakemberét. Az RMDSZ alapvető célkitűzése a költségvetés kidolgozásának folyamatában a kiszolgáltatott energiafogyasztók védelme és a családok támogatása volt. Miklós Zoltán kiemelte, a beruházásokra elkülönített 7,22 százalékos rekordszintű pénzalap szükségszerű, ez az ország gazdasági fellendülését hivatott megteremteni európai uniós források segítségével. Hozzátette, komoly kihívást jelent a 2,8 százalékos gazdasági növekedési cél elérése, azonban nem lehetetlen. A Kovászna megyei parlamenti képviselő hangsúlyozta, a jövő évi költségvetésből a családügyi minisztérium részesül arányaiban a legnagyobb pénzügyi növekedésben, amelynek nagy részét az RMDSZ által javasolt programok folytatására fordítanák.

A költségvetési törvény szerint a jövő évi bruttó hazai termék (GDP) várhatóan 1552 milliárd lej lesz. Az államháztartási hiány a tervek szerint az idei GDP-arányos 5,7 százalékról 4,4 százalékra mérséklődik, emellett arra számítanak, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya is 8,8 százalékról 8,5 százalékra csökken. A GDP 7,2 százalékát fordítják beruházásokra, abszolút értékben 112 milliárd lejt. A költségvetés bevételei a GDP 34,8 százalékát teszik ki, a kiadások a GDP 39,2 százalékát. A bruttó átlagbér a kormány becslése szerint jövőre eléri a 6789 lejt, a nettó átlagbér a 3972 lejt. A 2023-as költségvetés kidolgozásánál 9,6 százalékos átlagos inflációval számoltak.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 505
szavazógép
2022-12-15: Történelmünk - :

A nyugat-magyarországi felkelés és a soproni népszavazás

1921. december 14-én kezdődött Sopronban és környékén az a népszavazás, amelyen a lakosság 65 százaléka a Magyarországhoz való tartozást választotta. Ez volt az egyetlen esemény, amely a trianoni szerződést módosította. Az 1922-ben elfogadott XXIX. törvénycikk kimondja: „A soproni népszavazási terület lakossága, amidőn válságos időkben az állami hovatartozás iránti hajlandósága próbára tétetett, a megtartott népszavazáson nyelvi és faji különbség nélkül az ezeréves magyar államhoz való tántoríthatatlan hűségéről tett bizonyságot. A hűséges ragaszkodás e megnyilatkozása a haza minden fiában megerősítette a boldogabb jövő bekövetkezésébe és az isteni igazság örök diadalába vetett reménységét. (…) A soproni népszavazási terület lakosságának a magyar állam iránt tanúsított tántoríthatatlan hűségét örök emlékezetül törvénybe iktatja. Elhatározza, hogy a népszavazás emlékének megörökítésére Sopron sz. kir. város területén e történelmi esemény jelentőségéhez méltó emlékmű állítassék fel.  Sopron sz. kir. város címere a »civitas fidelissima« jeligével egészíttetik ki.” Magyarország kormánya 2001-ben a népszavazás emlékére december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánította. A százegy évvel ezelőtt történteket elevenítjük fel Történelmünk rovatunkban.
2022-12-15: Belföld - :

Csak diplomácia, semmi bojkott (Iohannis a schengeni csatlakozásról)

Romániának továbbra is nemzetstratégiai célja a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet részévé válni, de ezt nem pereskedéssel vagy Ausztria elleni bojkottal, hanem kizárólag diplomáciai eszközökkel igyekszik elérni – jelentette be Klaus Iohannis államfő.