A 33. évforduló alkalmából szervezett temesvári sajtótájékoztatón Gabriel Andreescu emberi jogi aktivista, az egyesület társkezdeményezője a bejegyzés hatósági gáncsolásáról számolt be. Elmondta: a törvény 30 napos határidőt szab meg a kormányfőtitkárságnak a névfoglalási kérvényük elbírálására, ám a hivatal mindeddig nem adott választ a tavaly decemberben benyújtott beadványukra. Ehelyett pótlólagos iratokat, nyilatkozatokat kért az alapítóktól. A hatósági túlbuzgóságot ugyan indokolatlannak tartották, ennek ellenére minden kért iratot elküldtek, hogy gyorsítsák a folyamatot, mégsem kaptak sem pozitív, sem negatív választ. Márpedig e válasz nélkül nem lehet bírósághoz fordulni az egyesület bejegyzési kérelmével. Gabriel Andreescu elmondta: ezért kénytelenek voltak Kincses Előd ügyvédet, az egyesület másik kezdeményezőjét megkérni, hogy peres úton kényszerítse a kormányfőtitkárságot a névfoglalási irat kiállítására.

Kincses Előd a sajtótájékoztatón azt mondta, meglehetősen furcsa, hogy megannyi román–kínai, román–orosz, román–vietnami egyesület van, de ha egy román–magyart akarnak bejegyezni, és ha az a szolidaritás szót is magában foglalja, akkor annak a bejegyzését akadályozzák a hatóságok. Hozzátette: ennél az is jobb lenne, ha a kormányfőtitkárság kijelentené, hogy elutasítja a román–magyar szolidaritást. Az ügyvéd elmondta: a közigazgatási bíróságtól azt kérte, hogy kötelezzék a kormányfőtitkárságot a név bejegyzésére. Emellett a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz is petíciót nyújtottak be az ügy kapcsán.

Tőkés László a sajtótájékoztatón elmondta: az egyesületet ugyan még nem sikerült bejegyezni, de máris kezdeményezi egy bizottság létrehozását, amely elindíthatja azokat a kutatási programokat, amelyeknek majd az egyesület biztosítja a jogi keretet. Úgy vélte, kutatni kellene a román–magyar szolidaritás kialakulását és azt, hogy a 90-es évek elején miként alakult ki egy pezsgő román–magyar párbeszéd. Egy másik kutatásnak viszont azt kellene feltárnia, hogy miként rombolták le Temesvár és a román–magyar szolidaritás szellemét. Úgy vélte, e két kutatás bemutathatná, hogy milyen sokat nyert a két nép a kialakult szolidaritással, és milyen sokat veszített azzal, hogy ezt sikerült lerombolni.

A „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület – a 2021 decemberében közzétett szándéknyilatkozat szerint – azzal a céllal jön létre, hogy ismertesse el december 15-ét az 1989-es forradalom kitörésének napjaként. Kezdeményezői szerint ugyanis a forradalom azáltal vette kezdetét, hogy román és magyar nemzetiségűek az őket egyesítő szabadságvágy nevében szolidaritást vállaltak Tőkés László református lelkésszel és ellenzéki személyiséggel. Az egyesület szándéknyilatkozatát Tőkés László mellett Gabriel Andreescu emberi jogi aktivista, Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke, Kincses Előd ügyvéd és Szilágyi Zsolt, Tőkés László korábbi kabinetvezetője írta alá.