Most a kijevi parlament elnöke, Ruszlan Stefancsuk, mint a szolgálatos tanuló, tisztelettel jelentette: a parlament befejezte a munkát és az összes alapvető törvényt kidolgozta, s ezzel gyakorlatba ültette az Európai Bizottság ajánlásait. A többi között most egy újabb, a nemzeti kisebbségek jogait ismételten garantáló törvényt is elfogadtak, amit sajnos bírál a Kárpátaljai Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).

Szerintük ugyanis a törvény nem csupán megerősíti a korábbi oktatási és nyelvtörvényben kodifikált jogszűkítéseket, hanem még újabbakat is bevezet. Sérelmezik, hogy az új jogszabály „a kisebbségi jogokat kizárólag a kisebbségekhez tartozó személyek egyénileg gyakorolható jogaként értelmezi”. Ha jól értem, Ukrajnában az a jogegyenlőség, hogy mindenki beszélhet ukránul, és az is meg lesz engedve, hogy aki akar, motyoghat magában anyanyelvén is! A családban, ha ketten tárgyalnak, vajon át kell-e váltani az államnyelvre? Úgy emlékszem, a nyelvtörvény szerint a templomban lehet használni a kisebbségek nyelvét. De ott könnyen megoldható, mert ott csak a pap beszél (prédikál) egyedül (bár a zsoltárok kérdése tisztázatlan, mert nem világos, hogy a vallásos énekeket lehet-e kisebbségi nyelven énekelni). Bevezethetnék, hogy a gyónást csakis az állam hivatalos nyelvén lehessen végezni. Ez azért is jó lenne, mert a titkosszolgálatoknak, akik lehallgathatják, nem kellene fordítóhoz fordulniuk. A régi jó szokások szerint most sem vették figyelembe a KMKSZ és az UMDSZ építő javaslatait. Milyen naivak az ukrajnai magyarok! Hát még nem tanulták meg azt, hogy a többség mindig mindenütt jobban tudja, hogy mi jó a kisebbségieknek, mint ők maguk? Legutóbb az ukránok nagy hazafiságukban a munkácsi vár bástyájáról eltávolították a turulmadarat. Mondhatták volna, hogy magától repült el. A magyarok meg repeshetnek a boldogságtól. A magyar kormány képviselői is állandóan tiltakoznak az ukrajnai magyarok elleni akciók miatt. Az ukránok meg köszönik, de nekik most nem tiltakozásra, hanem fegyverekre van szükségük.

Az ukrajnai románok is elégedetlenkedtek a tanügyi törvény miatt, mert az csak az elemi iskolákban engedélyezi a románok (és más nemzeti kisebbségek) nyelvén való tanulást. Pedig a kisebbségiek örülhetnének, hiszen anyanyelvükön tanulhatják az anyanyelvüket… Mert ugye fennáll az a lehetőség is, hogy lehet ugyan magyarul (románul stb.) tanulni, de csakis ukránul folyó órákon, ukrán nyelven megírt tankönyvek szerint. Nem tudni, hogy Románia mennyire van megelégedve a vadonatúj ukrán kisebbségi törvénnyel, csak azt, hogy Bogdan Aurescu november 29-én találkozott az ukrán külügyminiszterrel és szorgalmazta: ismerjék már el végre, hogy nem létezik az úgynevezett „moldáv nyelv”. Ezt az ukránok úgy látszik, nem hallják a nagy csatazajban, vagy nem sietnek az elismeréssel, pedig Románia mindent megtesz, amit csak kérnek.

De semmi baj, még ha az új ukrán törvények nem is lesznek tökéletesek, majd miután felveszik Ukrajnát az unióba, az majd őrködik az ott élő románok és magyarok felett, még tán jobban is, mint eddig. (Az oroszok meg menjenek Putyinhoz vigasztalást keresni.) Mert – mint Sztella Kiriákídisz európai uniós biztos is mondta – az Európai Bizottság hatáskörén belül hatékony jogi eszközökkel rendelkezik a kisebbségek védelmében. (Reméljük, ez a hölgy is nem kerül valami korrupciós botrányba, mint honfitársa, Eva Kaili, és hatékonyan tud tevékenykedni ilyen irányban.) Mondta (de sajnos, mi nem nagyon vesszük észre), hogy az EU az alapvető jogok erős védelmezője, a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása ma fontosabb, mint valaha... Az unió annyira gondos, hogy különmegbízottat nevezett ki még az unión kívüli vallásszabadság előmozdítására is, és koordinátort fog jelölni a muszlimellenesség elleni küzdelemre. (Ezért vajon mennyi csúszópénzt fizettek a muszlim országok?)
No meg a mohamedán vallás iránti tisztelet jeleként nem tiltják-e be a karácsonyt még az uniós tagállamokban is?