Románia jövőre elkerülheti a recessziót, de a gazdaság GDP-arányos növekedése az idei 5 százalékhoz képest jelentősen mérséklődik, várhatóan 1,5–2,5 százalékos lesz – véli a Költségvetési Tanács elnöke, Daniel Dăianu. A szakember szerint nehéz feladat vár 2023-ban a kormányra: úgy kell törekednie a recesszió elkerülésére, hogy közben le kell szorítania a költségvetési hiányt a megcélzott 4,4 százalékra és forrásokat kell biztosítania a védelemre, illetve a kiszolgáltatott családok és vállalkozások támogatására.
Dăianu szerint Románia most sokkal nehezebb helyzetben lenne, ha nem lépett volna be korábban az Európai Unióba és a NATO-ba. Megjegyezte, hogy „nincs tévedhetetlen, tökéletes szervezet a világon”, az EU-ban is léteznek igazságtalan döntéseket eredményező érdekellentétek, mint amilyen az ország schengeni csatlakozásának elutasítása volt. Ám szerinte Románia is tehet arról, hogy az EU jobban működjön. „A rendelkezésünkre álló erőforrásokat jobban ki kell használnunk a saját előnyünkre” – jelentette ki.
A Költségvetési Tanács elnöke szerint 2023 az állampolgárok, az üzleti szféra és az állami intézmények számára egyaránt „bonyolult évnek” ígérkezik, miután idén Ukrajna orosz inváziójának következtében számos európai államban elszabadult és az utóbbi évtizedekben soha nem tapasztalt szintet ért el az infláció. Úgy vélekedett, hogy a járvány megszűnésének 2022-ben jótékony hatása volt az emberek életére, de a háború által gerjesztett energiaválság pénzromláshoz és a gazdasági növekedés lelassulásához vezetett.
Dăianu szerint 2023-mal kapcsolatban sok a bizonytalanság, nehéz jóslatokba bocsátkozni, sok minden múlik ugyanis az ukrajnai háború lefolyásán. Kifejtette, hogy a monetáris politika szigorodása drágítja a hiteleket, a pénzpiacok idegesek, és az emelkedő energiaárak számos vállalat versenyképességét befolyásolják.
A Költségvetési Tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy a következő években több milliárd euró áramlik be a román gazdaságba az EU kohéziós alapjaiból és a helyreállítási alapból. Nagyon fontosnak nevezte, hogy a jövő évi költségvetésben a GDP 7,2 százalékát irányozta elő a kormány beruházásokra, olyan körülmények között, hogy az adóbevételek a GDP mindössze 27 százalékát teszik ki. „Növelnünk kell az adóbevételeket. Emellett jó pályázatokkal minél több forrást kell lehívnunk az uniós alapokból” – mondta a szakember.
Dăianu emlékeztetett arra is, hogy Romániának a következő két évben a GDP 3 százaléka alá kell csökkentenie a költségvetési hiányt. Ez szerinte nemcsak az uniós vállalások, hanem a kedvező kamatú nemzetközi hitelekhez való hozzáférés miatt is fontos. Megjegyezte, hogy a jelenlegi 48 százalékos GDP-arányos államadósság még nem nyomasztó, de a viszonylag alacsony szintje a nominális GDP 18 százalékos növekedésének köszönhető.
Az inflációról elmondta: a pénzromlás jövő év végére várhatóan egy számjegyű lesz. Aggasztónak nevezte viszont, hogy idén a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 9 százalékára nőtt. Szerinte a külkereskedelmi mérleg alakulása „sebezhetővé teszi” a lejt. „Önmagukban az informatikai és szállítási szolgáltatások, a külföldön dolgozó román állampolgárok hazautalásai nem tudják ellensúlyozni a jelentős versenyképességi hiányt” – jelentette ki.
