Körhinta forog velem
zajtalan szél-tengelyen,
fák, terek, villamosok-
hó-láncba kapaszkodok.

Hajamon hó a kucsma,
csurog nyakamba lucska,
hátamon végigpereg,
belül is fehéredek.

Havazok csontomban is,
szakadó gondomban is –
a hóból ki se látszom,
borús vagyok, hát játszom.

Bartos  Erika: Tél

Hófehér a város,
Lehullott a hó,
Jégcsap csüng az ágon,
Befagyott a tó.

Sapka nőtt a házon,
Sapkát hord a kút,
Hósapkás az autó,
Jégtükör az út.

Jégvirág a fákon,
Csillogó a táj,
Nagykabátba bújok,
Nyakamban a sál.

Szaladok a dombra,
Csiklandoz a szél,
Fürgén fut a szánkó,
Gyönyörű a tél!

Pákozdi  Gabriella: Téli dal

Fut a szél a havon,
nagy a riadalom,
de ne félj!
Bucskáznak az árnyak,
levegőben szállnak:
itt a tél!
Öltsünk fel kabátot,
kesztyűt, sapkát, sálat,
izibe!
Csizmánk fürgén dobban,
hozd a szánkót nyomban,
kiscsibe!
Gyorsan siklik szánunk,
vígan kurjongászunk,
halihó!
Kacagva a szélben,
pihe-ölelésben,
csudajó!