Az év utolsó tanácsülésén, december 27-én a testület költségvetést módosított, rábólintott az ipari parkok működési szabályzatának módosítására, majd tárgyalta a legfontosabb, a város majd minden polgárát érintő helyi adórendeletet.

Bokor Tibor polgármester közölte: a kormány 5,1 százalékos adóemelést javasolt, de a számításaik alapján, az eddigi hétmillió lejt kitevő saját bevételi oldalt nézve, ez csak 357 ezer lejes pluszbevételt jelentett volna, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben úgymond semmire nem elég, tekintve, hogy milyen kiadásai vannak a városnak. Ezért pluszban még 9,9 százalékos emelésre van szükség.

A polgármester szerint, a 15 százalékos növelés következtében egymillió lejjel lesz nagyobb a helyi adókból és illetékekből befolyó összeg, de ez sem elegendő a költségek fedezésére, külső támogatás nélkül nagyon nehéz év elé néz a város. Mint elmondta, nagyon nehéz helyzetbe kerültek az energiahordozók és az általános dráguláshullám miatt, rengeteg pályázat gyakorlatba ültetése zajlik, és még több van kilátásban, amelyekhez mind szükséges valamennyi önrész.

Az emelés mértékét érzékeltetve a polgármester elmondta: a városban leggyakrabban előforduló kétszobás, ötven négyzetméteres tömbházlakás esetében öt százalékkal számolva 181 lej lenne a jövő évi adó, 15 százalékos kulccsal pedig 199 lej.

Változtattak az úgynevezett speciális adónemeknél és terembéreknél is. Előbbi főleg a parkolási díjakra vonatkozik, melyeket öt éve nem módosították. A magánszemélyek jelenleg havonta 34 lejt fizetnek, ezt megemelték ötven lejre, az éves tarifa az eddigi 250 lejről 350-re emelkedik 2023-tól. A cégek esetében az éves bér 300 lej volt eddig, ezt 150 lejjel drágítják jövő évtől. Egy tanácstag kérdésére elhangzott: az összeg soknak tűnhet, de ha visszaosztják az év napjaira, akkor egy magánszemély napi 95 banit fizet azért, hogy közterületen tartsa autóját. A sportcsarnok és a műjégpálya bérleti díja is nő valamelyest jövőtől, az emelés azért szükséges, hogy ne kelljen lakatot tenni a létesítményekre. Az energiaárak elszabadulása előtt sem lehetett veszteség nélkül üzemeltetni ezeket, de most különösen nehéz. A műjégpálya energiahasználata egyébként mintegy tízszerese a sportcsarnokénak. Továbbra is különbséget tesznek a kézdivásárhelyi és az idegenből érkező csapatok vagy klubok között, ez utóbbiak drágábban bérelhetik mindkét létesítményt – hangzott el. Mint kiemelték, a drágítás ellenére Kézdivásárhelyen még mindig a legolcsóbbak a sportolási lehetőségek, a terembér növelésével is mintegy ötvenszázalékos a különbség a céhes városban és más településeken alkalmazott teremdíjak között.