Kézdivásárhely fontos értéke volt a fortyogófürdői kezelőkomplexum és szálloda, a mofettáját, a gyógyvizes fürdőrészlegét előszeretettel használták a városbeliek és nemcsak, ugyanakkor, míg működött, ott volt a város egyetlen, elfogadható állapotban lévő strandja is, amely különböző rendezvények során most is használható. A komplexumra 2004. január 15-én került lakat, miután a bérlőnek lejárt a tízéves szerződése, Török Sándor akkori polgármester kipakolta és lehegesztette az épület bejáratait.

Ezzel kezdetét vette egy jogi adok-kapok, mindkét fél a bíróságokon kereste az igazát, és hol egyik, hol a másik került lépéselőnybe, de egyértelmű volt: a jogi huzavona alatt az épület állaga egyre jobban romlik, a kézdivásárhelyiek pedig évek óta kénytelenek nélkülözni egyik közkedvelt helyüket. A cégbe időközben bevásárolta magát Constatin Pătru helyi vállalkozó (ő idén kilépett a kft.-ből), akkor az ügy újabb fordulatot vett, az ingatlant és a tekintélyes, kb. négyhektáros területet 245 755 euróra becsülte a bíróság által kinevezett felértékelő, vagyis a területhez – ha a rajta lévő épületeket nem is számítjuk – hateurós négyzetméterenkénti áron jutottak volna hozzá akkor, amikor azon a környéken 30 euró alatt nem lehet megvásárolni egy négyzetméter földet. A helyi tanács által felkért értékelő a vételárat 2019-ben 518 200 euróban állapította meg, de ez nem tetszett a kft.-nek.

A törvény egyébként arra kötelezi az önkormányzatot, hogy az egykori bérlőnek adja el a Fortyogót, mivel elővásárlási jogot élvez.

A december 27-i tanácsülésen kiderült, hogy jelentős fejlemények történtek az ügyben, erről a testületet Balázs Attila tanácstag kérdését követően Szigethy Kálmán, a Fortyogó felértékelésével foglalkozó bizottság elnöke tájékoztatta. „A bizottság megkezdte a tárgyalást az Incitato Fortyogó Kft.-vel, a cég visszalépett azokból a perekből, melyeket a város ellen indított, és megnyertük a kormányhivatal által kezdeményezett pert is, így továbbra is az önkormányzaté a komplexum. Ez is a román törvénykezés ellentmondásosságára mutat: egyrészt azért pereltünk a prefektúrával, mert azt állították, hogy nem a miénk a terület, egy másik jogi eljárás pedig azt szorgalmazná, hogy adjuk el. A lényeg, hogy ezeket sikerült tisztázni, a cég képviselőivel leültünk tárgyalni, mivel a legutóbbi felmérés óta több év telt el, kértük, hogy aktualizálják az értékeket, melyet a bírósági szakértő 300 ezer euróban állapított meg” – magyarázta Szigehty.

A tanácstagtól megtudtuk: ez egy kiindulási pont, ennyiért nem adják oda a területet. „Tény, hogy a cég felkészülve érkezett a tárgyalásokra, látványterveik vannak, konkrét elképzeléseik. Az épületek nagy részét bontani kell, a többin – hogy szállodának alkalmas legyen – komoly infrastrukturális átalakításokat kell végezni, mert egyetlen mai előírásnak sem felelnek meg. A cég képviselői azt ígérték, hogy amennyiben sikerül megegyezni, a mofettát a legrövidebb időn belül megnyitják a nagyközösség előtt” – mondotta. Szigethy kifejtette: a híresztelésekkel ellentétben a területet nem lehet felparcellázni, mert a mofetta és a borvíz miatt egy úgynevezett védőzónára van szükség.