Aki a minimálbérnél kevesebbet keres

2023. január 9., hétfő, Jegyzet
Ferencz Csaba

Nagy megvalósításként jelentette be a kormány, hogy január elsejétől 2550 lejről bruttó 3000 ezer lejre nő a (kötelező – ezt a jelzőt nem szívesen használják) bruttó minimálbér. Sőt, ebből 200 lej adómentes, ami azt jelenti, hogy egy teljes állású – havi 165,333 órás munkaidejű – alkalmazott minimális órabére 18,145 lej lett. Ha az adókat levonjuk, a legkevesebbet keresőknek havonta 1863 lej kerül a pénztárcájukba. A munkaügyi minisztérium december eleji adatai szerint pedig a minimálbér megemelése 2 181 134 alkalmazottat érint.

A látszólag pozitív intézkedés azonban sok sebből vérzik. Az egyik leginkább szembetűnő – ha egy kicsit a tetszetős számok mögé nézünk –, hogy kegyesen 200 lej után nem kell adót fizetni (értsd: nem gazdagítja a költségvetést, illetve nem terheli a bérköltségeket), lesz olyan munkavállaló, aki kevesebbet visz haza, mint a minimálbéres. Egészen pontosan, aki 3001 és 3149 lej közötti bruttó bérrel rendelkezik, az – mert neki már nem jár az adókedvezmény – kevesebb nettó bért tehet a pénztárcájába. Hogy erre senki nem gondolt, amikor ezt a nagy adókedvezményt bevezették...

De a számok mögött más, talán kevésbé szembetűnő, de mindenképpen általánosabb ellentmondások is meghúzódnak. A több mint kétmillió alkalmazott, akiket a döntés érint, a munkavállalók több mint egyharmada, ha nem közel a fele (arról, hogy valójában hány alkalmazott is van az országban, több statisztikát lehet olvasni). És ha még beleszámítjuk, hogy a közszférában, ahol az utóbbi évek bérfejlesztései nyomán alig akad minimálbéres, több mint egymillióan keresik kenyerüket, akkor kiderül, hogy a minimálbér-emelés valójában a versenyszférában dolgozók többségét érinti. Na meg munkaadóikat. Előbbiek látszólag nyernek, ám utóbbiak kénytelenek ugyanazért a munkáért többet fizetni. Vagyis a magánszektor nyakába újabb terheket varrtak, hordozzák, ha még bírják...

Nem kérdés, hogy az elszabadult infláció sokakat nehéz helyzetbe sodort, így a minimálbérért dolgozókat is. De hogy az állam a szociális gondok jelentős részét ismét a versenyszféra nyakába varrja, nos, ez meglehetősen sajátos megközelítés.

Azt a lovat kell ütni, amelyik húz – tartja a régi mondás. De vajon meddig bírja még a versenyszféra az „ostorozott ló” szerepét? Hiszen, hogy csupán két adatot említsünk, tíz év alatt a bruttó minimálbér abszolút értékben közel négy és félszeresére emelkedett, miközben az országos átlagbér „csupán” mintegy kétszeresére. Meddig lehet rombolni a gazdaság egyik, ha nem a legfontosabb ágazata, a magánszféra versenyképességét?

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 675
szavazógép
2023-01-09: Közélet - Bartos Lóránt:

Növekedett a szemétdíj

Januártól nem csak Kézdivásárhelyen, az egész megyében drágul a hulladékelszállítás díja, a céhes város tanácsa már rábólintott az erre vonatkozó határozattervezetre. A lépés várható volt a megdrágult energiahordozók miatt.
2023-01-09: Jegyzet - László Zsuzsa:

Őskövület

Megkérem a gyermeket, hogy segítsen a telefonomon valami bravúrt végrehajtani. Ami természetesen csak nekem számít bravúrnak, neki csípőből rutin, vicc. De ilyen művelettel még nem próbálkoztam, és kihez forduljak, ha meg akarom tanulni? Hát persze hogy a gyermekhez, akinek ez a kisujjában van, és csak a másik szobába kell átlépnem. Különben is két perc az egész, vagy még annyi se (ha egyből megértem).