A Siculicidium emlékművénél tartott megemlékezésen Varga Judit magyar igazságügyi miniszter beszédében rámutatott: „ahogy több mint ezeréves történelmünk összefonódik, úgy örömünk és bánatunk is egy”. Emlékeztetett: a madéfalvi székelyek szuverenitásukat, önazonosságukat védték, és bár a világ nagyot változott azóta, „a magyar alkotmányos identitás és szuverenitás védelme most is mindennapos feladatunk”. „Legyen szó a jogállamiságról vagy éppen az energiaellátás biztonságát érintő közös európai uniós döntésekről, mindig védenünk kell azon jogunkat, hogy a nemzetünk sorsát meghatározó kérdésekben saját magunk mondhassuk ki az utolsó szót” – fogalmazott. Hozzátette: Magyarország uniós tagságának tapasztalata azt bizonyítja, „az igazán fontos kérdésekben végül mindig a magyaroknak lett igaza”. Magyarország kormánya számára az a legfontosabb, hogy az erdélyi magyarság meg tudja őrizni magyar identitását. „Nem könnyű feladat ez, de Isten a legnehezebb csatákat mindig a legjobb harcosainak adja” – vélekedett. Felidézte, hogy a szülőföldön való megmaradást a magyar kormány az egyszerűsített honosítási törvénnyel és a külhoni magyaroknak szóló támogatási rendszerrel segíti. „A közös munkát 2023-ban is folytatjuk” – jelentette ki.

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter emlékeztetett, hogy a székelyek, magyarok mindentől függetlenül évről évre megemlékeznek Madéfalván. „Büszkén, felemelt fővel térünk mindig haza Madéfalváról, feltöltődve megyünk haza otthonainkba, mert nekünk, székelyeknek, magyaroknak történelmünk folyamán mindig volt, akire feltekintenünk” – mondotta, és megköszönte a támogatást, amit a határon túli magyarság kapott a magyar kormánytól, amely tesz is azért, hogy a magyar nemzet egységes maradjon és fennmaradjon az ilyen viszontagságos történelmi időszakokban is. Hozzátette: Erdélyből is aggódva figyelik, ahogy „Magyarország megvívja az új, modern kori függetlenségi háborúját”, erőt és kitartást kívánt ehhez, és a határon túli magyarság támogatásáról biztosította Budapestet.

Madéfalva polgármestere, Szentes Csaba beszédében emlékeztetett, hogy a madéfalvi veszedelem emléknapja a bukovinai székely népcsoport születésének a napja is, melynek tagjai „mint őshazára” számíthatnak Madéfalvára.

A megemlékezés idén is templomi gyászmisével kezdődött, melyet Tamás József nyugalmazott segédpüspök celebrált, majd az emlékműnél tartott megemlékezéssel és koszorúzással zárult. Az eseményen több százan vettek részt, a magyar kormány részéről Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is jelen volt. A megemlékezés részeként pénteken lovas zarándoklatot tartottak a Csíkszépvíz–Madéfalva útvonalon, melyen Potápi Árpád János is részt vett. A madéfalvi veszedelemről szombaton Csíkszeredában is megemlékeznek, rávetítették a Mikó-vár homlokzatára a székely zászlót.

Az 1764-es madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia királynő, a Habsburg Birodalom uralkodója elrendelte a székely határőrség felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul rátámadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely el­lenállást.