Sok a kérdőjel a népszámlálás előzetes eredményei kapcsán

2023. január 12., csütörtök, Belföld

Számos kérdést vetnek fel a 2022-es romániai népszámlálás előzetes eredményei, és jelentősen megnehezítik az erdélyi magyarságra vonatkozó további vizsgálatokat – hangzott el a Kolozsváron kedd este tartott szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által szervezett rendezvényen Horváth István, Kiss Tamás és Veres Valér szociológusok értékelték szakmai-elemző szempontból a december végén közzétett előzetes eredményeket. A beszélgetést Novák Csaba Zoltán, az intézet vezetője moderálta négy témakör – módszertan, demográfiai folyamatok, identitás és közpolitikák – mentén. Kiderült: módszertanilag Románia most zárkózott fel leginkább a többi uniós tagállamhoz, mégis voltak hibák.

Elhangzott egyebek között az, hogy az előzetes eredmények alapján nehéz megállapítani Románia reális és legális lakossága közötti eltérést, mivel nagy számban kerülhettek be olyanok a statisztikákba, akik életvitelszerűen külföldön élnek. Bárkit nyilvántartásba lehetett venni, akinek van román személyi igazolványa vagy szerepel az adatbázisokban.

További fejtörést okoz majd a társadalomkutatóknak, hogy 2,5 millió lakost úgy vettek nyilvántartásba, hogy nem került feljegyzésre nemzetisége, anyanyelve és felekezeti hovatartozása. A szociológusok szerint ez az erdélyi magyarságra vonatkozó további kutatásokat is megnehezíti. Kiss Tamás szerint ez félreértésekhez is vezethet a jövőben, „nemzeti közömbösségnek” vélhetik, ami Romániára nem jellemző. „A nagy többség nem nemzeti közömbös, hanem véletlenül zárta le a kérdőívet” – mondta. Az, hogy közülük mennyi lehet a magyar, csak a területi bontásból derül ki.

Az előzetes adatok szerint Romániában 624 ezres a természetes népmozgalmi veszteség, főleg az elvándorlás miatt. De nagyfokú bevándorlás is volt, főleg ukrajnai és moldovai románok érkeztek. Az állam munkaerőként tekint a bevándorlókra.

„A romániai magyarság esetében nehéz kiszámolni a reális veszteséget, hiszen a lélekszámot is alig ismerjük az előrejelzések szerint 1,1 millió körül lehet” – mondták.

Az erdélyi magyarok migrációjának ma már nem Magyarország a célországa, hanem a nyugat-európai államok. A magyarországi lakcímmel rendelkező romániai magyarok száma 280 ezer a kutatók szerint, ami az utóbbi tíz évben 24 ezerrel növekedett.

Az identitás témaköre kapcsán elhangzott: e téren már az 1992-es népszámláláson felmerült, hogy csalás történik. „Azóta megtanultuk, hogy az államoknak nem kell csalni, birtokolják a statisztikai valósággyártás technológiáját” – fogalmazott Horváth István. Elmondta, bár az etnikai kategóriákat most a nemzeti kisebbségek szervezetei határozták meg, a többes identifikáció szóba sem került. A szociológus szerint e téren paradigmaváltásra lenne szükség.

Kiss Tamás a paradigmaváltást abban látná, ha a nemzetiség és az anyanyelv közül utóbbi a döntő szempont, és az erdélyi magyarság „multietnikus nyelvi kulturális közösségként” határozná meg magát. Így a magyarul beszélő romák, székelyek és svábok is „beleférnek” – mondta. És az is kérdés, mi lesz majd a székelyföldi bevándorlókkal – tette hozzá.

A közpolitikák kapcsán elhangzott, hogy a politikai elit a virágzó középosztályra összpontosít, ami kevésbé összeegyeztethető az erdélyi magyar közösség társadalomszerkezetével, mivel ebben sok a roma és a külföldi idénymunkából élő gazdálkodó. Ahhoz, hogy nagyobb számban maradjon meg a magyarság Romániában, az „alsó kategóriákat” kellene integrálni – állítják a szakértők.

„Kevés erőforrásunk van, ami van, azzal élni kellene” – jelentette ki Veres Valér, aki szerint a 110 ezres magyarul beszélő romániai roma közösség kétszeresen diszkriminált, magyarként és romaként is.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 495
szavazógép
2023-01-12: Jegyzet - Demeter J. Ildikó:

Autópálya-álmok és rémálmok

Rekordot dönthet Románia 2023-ban az autópálya-építésben: több mint 400 kilométeren dolgoznak, és közel 80 kilométer biztosan el is készül az idén – hallgatjuk a rádióban, miközben a megengedett 130 kilométeres sebességnél lassabban hajtunk a dél-erdélyi (A1-es) autópályán.
2023-01-12: Belföld - :

Elegendő a gyógyszerkészlet

Mintegy húsz helyi és nemzetközi gyógyszergyártó cég megerősítette kedden az egészségügyi minisztérium és az országos gyógyszerügynökség képviselőivel tartott találkozón, hogy elegendő készlet áll rendelkezésre az ibuprofent, paracetamolt, antivirális hatóanyagot (oseltamivir) és antibiotikumokat (amoxicillin + klavulánsav) tartalmazó gyógyszerekből, beleértve a gyermekgyógyászati változatokat is.