Háromszék Kultúrájáért Díjjal tüntették ki a nyolcvanéves Petre Străchinaru nyugalmazott tanárt, művelődésszervezőt vasárnap a román kultúra napja alkalmából az Árkosi Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi székhelyén szervezett ünnepség keretében. A másik kitüntetett, lapunk főmunkatársa, Kisgyörgy Zoltán újságíró, geológus, genealógus, helytörténész a magyar kultúra napja alkalmából csütörtökön a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban tartandó ünnepségen veheti át az elismerést.
A vasárnapi rendezvényen a díjazottat Jánó Mihály művészettörténész méltatta. Emlékeztetett, Petre Străchinaru egyike volt azoknak, akik hozzájárultak az Andrei Mureșanu Színház, a Keleti-Kárpátok Múzeuma, a Román Szellemiség Múzeuma, a bodzafordulói Ciobănașul Népi Együttes, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes létrehozásához, valamint az Andrei Șaguna-szobor állításához. A műemlékek iránti figyelmének köszönhető a szerkesztésében megjelent templomismertető füzetsorozat. Nagy munkabírással számtalan képzőművészeti, irodalmi és tudományos kiadványt szerkesztett. Nevéhez fűződik a rövid idő alatt nemzetközivé minősült Fiatal előadók gálájának megszervezése az árkosi kastélyban. Újszerű volt a kortárs képzőművészeti kiállítások megszervezése a kastély egyik melléképületében berendezett Istálló Galériában. Számos román és magyar kulturális alapítvány és egyesület alapító tagja.
Jánó Mihály, akinek a társadalmi és politikai átmenet időszakában munkatársa volt Petre Străchinaru, kifejtette, egyetért volt kollégája meglátásával, miszerint a kilencvenes években hamar kialakult egyfajta párhuzamosság a megye magyar és román kulturális élete között. Hozzátette, a párhuzamosság nem zárhatta ki egymás tiszteletét. Konkrétabban, a magyaroknak el kellett fogadniuk, hogy a város és vidéke román lakosságának szüksége van az állandó kőszínház mellett például különálló gyűjteményekre, múzeumra, ugyanakkor a románoknak azt, hogy volt és van a székelyföldi magyaroknak Székely Nemzeti Múzeuma. Mindez nem akadályozhatta meg a román Petre Străchinarut abban, hogy sok esetben a magyar vonatkozású kulturális életben is nélkülözhetetlenné váljon. Ennek igazolására kiragadott példaként említette meg, hogy a művelődési felügyelőség tanácsosaként határtalan szeretettel támogatta a Szilágyi Zsolt által vezetett nemzetközi hírű Vox Humana Kamarkórus működését, fontosnak tartotta, hogy a csernátoni Haszmann Pál Múzeum munkatársai magasabb szakmai fokozatot nyerjenek. Az Árkosi Művelődési Központ igazgatójaként nemegyszer megfelelő körülményeket biztosított magyar írók és költők, közöttük több barátja tanácskozásának az árkosi kastélyban, hozzáértő szavakkal nyitotta meg a megye képzőművészeinek egyéni vagy közös tárlatait. Részt vállalt A kultúra szabadságáért díjra kiválasztott személyiségek, illetve szervezetek méltatásában. Nagy ambícióval és hozzáértéssel segített Baász Imre és Plugor Sándor grafikusok életművének dokumentálásában. A laudáló kitért arra is, hogy az ünnepelt mindent elkövetett annak érdekében, hogy felkutassák a magyar nemzet festőjének, Barabás Miklósnak Bukarestben lappangó festményeit, még az ortodox pátriárka portrégyűjteményében is szabadon keresgélve.
A díjat Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke adta át. Jelezte, tíz évvel ezelőtt, 2013-ban alapították a díjat, melynek első kitüntetettje Szilágyi Zsolt nemzetközi hírű tenor, a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola volt igazgatója, a Vox Humana Kamarakórus alapító karnagya volt. Az elnök örömét fejezte ki, hogy 2023-ban a díjat olyan jeles román személységnek adhatja át, aki Szilágyi Zsolt és sok más magyar művész, értelmiségi barátja, aki a Vox Humana Kamarakórus tevékenységét és sok magyar kulturális rendezvényt támogatott.
Köszönetképpen Petre Străchinaru a korábban a megyei művelődési felügyelőség által alapított A kultúra szabadságáért díjként szolgáló hamangiai gondolkodó szobrának másolatát adta át Tamás Sándornak.
