Románia 2023-ban is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának és Moldovának, idén a schengeni övezet tagjává akar válni, ugyanakkor az energetikai biztonság ügyét is külpolitikája prioritásaként kezeli – hangoztatta Klaus Iohannis államfő tegnap a Bukarestben akkreditált nagykövetek előtt mondott beszédében.
Az elnök a 2022-es esztendő mérlegét megvonó és a külpolitika idei céljait felvázoló elemzésében leszögezte: Bukarest erősíteni fogja stratégiai partnerségét az Amerikai Egyesült Államokkal, ugyanakkor növelni szeretné szerepét és befolyását az EU-ban és a NATO-ban. Románia az európai országok közül elsősorban stratégiai partnereivel akarja kétoldalú kapcsolatait fejleszteni: Iohannis szerint ezen tizenkét ország közé tartozik Magyarország is.
Az államfő elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót, és azt ígérte: Bukarest továbbra is mindent megad Kijevnek és Chișinăunak mindaddig, amíg szükséges, a két – immár tagjelölt – ország európai uniós integrációjának támogatását is beleértve.
A bukaresti külképviseletek vezetői előtt elmondott évértékelőjében Iohannis megállapította: Oroszország Ukrajna ellen indított törvénytelen háborúja nyomán minden megváltozott, de szerinte Románia példásan reagált az EU és a NATO határainál kialakult válságra. Segítséget nyújtott az ország határait átlépő 3,3 millió ukrajnai menekültnek, átengedett az országon 11 millió tonnányi ukrán gabonát, kialakította az Ukrajnának szánt külföldi segélyszállítmányok útját megszervező suceavai logisztikai központot.
NATO-tagállamként Románia sikernek tartja a keleti szárny megerősítéséről született döntéseket, a Romániában francia parancsnokság alatt működő NATO-harccsoport létrehozását. Iohannis külön köszönetet mondott minden NATO-tagállamnak, amely összesen mintegy ötezer katonát küldött Romániába.
Iohannis a 2022-es év egyik sikereként üdvözölte az ország igazságügyi monitoringja – az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) – lezárását, de hozzátette: ezt az eredményt idén ki kell egészíteni Románia schengeni csatlakozásával, mert Románia minden feltételnek eleget tesz és „a schengeni övezetben a helye”.
A román elnök szerint a háború okozta válságra adott válaszában Bukarest kiemelt figyelmet fordít arra, hogy diverzifikálja energiaforrásait és csökkentse polgárai energiaszámláit. Úgy értékelte: a regionális együttműködés hozzájárul a közös ellenálló képesség erősítéséhez.
