Az SZNT elnöke közleményében emlékeztet arra, hogy az elmúlt években a járvány miatt „alternatív megemlékezéseket” kellett kigondolni, ahol nem gyűlnek össze tömegek. A közösség tagjai azonban többször megfogalmazták az igényt egy tömeges megmozdulásra, melynek szerinte most eljött az ideje.

„Március 10-én 16 órakor gyűljünk össze a marosvásárhelyi Postaréten, és onnan vonuljunk, a hagyománynak megfelelően, a város főterére, a kormányhivatal elé. Legyünk erősek, bátrak és következetesek, és üzenjük meg az egész világnak: alkotmányos eszközökkel, erőszakmentesen, de rendíthetetlen kitartással igényeljük a székelyek szabadságát: Székelyföld államon belüli önrendelkezését” – fogalmaz Izsák Balázs.

Az SZNT felkéri Székelyföld lakóit, aki teheti, legyen jelen a marosvásárhelyi rendezvényen, hogy békésen, méltósággal nyilvánítsák ki a közösség autonómiaigényét. A magyar pártokat, civil szervezeteket, a magyar történelmi egyházak gyülekezeteit pedig arra kéri, hogy vegyenek részt az előkészületekben, ösztönözzék részvételre a székelyeket és egész Erdély magyarságát.

A nagyvilágban élő magyarok szervezeteihez azzal a kéréssel fordulnak, hogy március 10-én vonuljanak székely zászlókkal Románia külképviseletei elé és fejezzék ki szolidaritásukat a székely autonómiamozgalommal.

„Fontos, hogy minél többen legyünk, hogy megértessük mindenkivel: sem fenyegetés, sem a jogsértő intézkedések változatlan fenntartása nem félemlít meg bennünket, a mi küzdelmünknek változatlanul a székely szabadság a tétje” – hangsúlyozza Izsák Balázs.

A 2022-es népszámlálás előzetes eredményeire emlékeztetve az SZNT elnöke rámutat: „tisztában vagyunk az erdélyi magyar nemzeti közösség drámai népességcsökkenésével, de az olyan esetekre is fontos felhívni a figyelmet, amikor rosszul vagy egyáltalán nem működtek a kisebbségi jogvédelem eszközei, amilyen például a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium kálváriája volt”.

Az SZNT szerint a marosvásárhelyi orvosi egyetem, a magyar orvosképzés ügye sem tekinthető megoldottnak, ahogy a szabad anyanyelvhasználat sem. Ezért az erdélyi magyar közösségnek erőt kell felmutatnia, és több ezer tiltakozó nevében beadványt kell megfogalmazni Románia kormányához.

„Beadványban kérjük a kormányt, éljen a hatalom eszközével, amely révén az ország népességcsökkenését megállítja. Hozzon intézkedéseket, hogy a Romániából kitelepedett állampolgárok hazatérjenek” – fogalmaz az SZNT elnöke. Hozzáteszi: „amennyiben képtelen erre, akkor vegye tudomásul, hogy a székely közösség saját területén, Székelyföldön meg tudja ezt tenni a területi autonómia hatalmi eszközével”.

Csak Székelyföld belső önrendelkezése biztosíthatja a területén élő állampolgárok teljes és tényleges egyenlőségét – hangsúlyozza Izsák Balázs, összegzésképpen pedig rámutat: a székelység csak a szabadság körülményei között, saját képességeivel, saját döntései alapján tud véget vetni a gazdasági hanyatlásnak és a hátrányos megkülönböztetésnek.