Rettegésben tartják a nyugat-ukrajnai férfiakat az egyre brutálisabb kényszersorozások. Beszámolók szerint ugyanis szabályosan vadásznak a hadkötelesnek tűnő férfiakra az utcán. Többnyire frekventált helyeken: pályaudvarokon, benzinkutaknál, üzletközpontok, piacok közelében lépnek akcióba a rendőrök és a toborzóirodák dolgozói, de házakba is bemennek. Csak Kárpátalján naponta mintegy száz helyen tartanak razziát. Aki teheti, ki sem mozdul otthonról.
Az M1 híradójában bemutatott felvételeken jól látszik, ahogy nyílt utcán fogtak fegyvert Ukrajnában a katonák és rendőrök egy férfira, akit be akartak sorozni, de ellenállt. Végül kirúgták a lábát és erőszakkal leteperték. Egy másik középkorú férfit civilek szeme láttára löktek falhoz, fogtak le és vittek el egy piacról. A bevásárlóközpontoknál is gyakoriak a dulakodások, ugyanis az ukrán hadsereg mindenkit, akit csak tud, igazoltat és elvisz katonának.
Kárpátalján is rendszeresen készülnek hasonló felvételek a kényszersorozásokról, ugyanis Kijev ott is több ezer embert akar besorozni, hogy az ukrán hadsereg veszteségeit pótolja. Pedig már eddig is rengeteg embert vittek el Kárpátaljáról, akik közül sokan elestek vagy megsebesültek a fronton. Óriási veszteségei vannak a 128. hegyivadász dandárnak is, amit Kijev mindig a leghevesebb harcokban vetett be. Ebben az alakulatban szolgál a legtöbb magyar.
A helyiek szerint belső Ukrajnából jönnek azok a rendőrök és katonák, akik csoportokban vonulva begyűjtik a férfiakat. A módszereik pedig napról napra erőszakosabbak, gyakorlatilag embervadászat zajlik Kárpátalján. Az ott élő magyarok azt mondják: mindenki fél, és aki tud, elmenekül, mert különben megkapja a behívót és elviszik.
Közben érkeznek haza a fronton elesetteket szállító konvojok. Kárpátalján erről sem szabad beszélni, és az ukrán hatóság még az áldozatok hozzátartozóival sem közöl pontos adatokat. Sokan azt sem tudják, hogy az elesett édesapjuk, férjük vagy gyermekük mikor érkezik haza.
Kijev teljes kontroll alatt tartja a médiát, csak a központi hírek vannak, amelyek arról szólnak, hogy Ukrajna győzelemre áll – erről írt a Mandiner. A portál megjegyzi: nincs olyan nap, hogy ne legyen katonatemetés, az áldozatok pontos számát és a harcolók életkörülményeit azonban még firtatni sem szabad.
Miközben a magyarokat és más nemzetiségeket tömegesen viszik harcolni a frontra, addig Kijev jottányit sem változtat a kisebbségi politikáján. A nyelvtörvény és az oktatási törvény mellett a magyar kisebbséget számos atrocitás érte a közelmúltban: tanárokat küldtek el állásukból csak azért, mert magyarok, leszedették a magyar zászlókat, és a munkácsi vár turulszobrát is ledöntötték.
