A kommunizmus iránti nosztalgiát figyelő programot indít februártól a kommunizmus bűneit kutató és a román száműzöttek emlékét ápoló intézet (IICCMER), amely – tervei szerint – éves rendszerességgel készít majd a középiskolai oktatásban forrásanyagként hasznosítható jelentéseket a múlt rendszer rehabilitálására irányuló közéleti megnyilvánulásokról.
A kormányzati intézmény honlapján tegnap (talán nem véletlenül Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor születésnapjára időzítve – szerk. megj.) közzétett bejelentésében az IICCMER rámutat: az utóbbi időben felerősödtek a román társadalomban azok a hangok, amelyek – a kommunizmus bűneit relativizálva – a gazdasági fellendülés, az „elveszett paradicsom” időszakaként állítják be Nicolae Ceaușescu korát. A szórakoztatóipar által ruházati cikkeken, képeslapokon vagy éppenséggel óriásplakátokon népszerűsített, ártalmatlannak látszó kommunista jelképek az IICCMER szerint legalább annyira veszélyesek, mint a rendszer hírhedt politikai rendőrsége, a Securitate tisztjeinek hősökként történő beállítása.
„A kommunizmus nosztalgiájának barométerével nem a véleményszabadságot akarjuk korlátozni vagy valamiféle gondolatrendőrséget akarunk létesíteni, hanem érveket és segédeszközt akarunk az oktatás rendelkezésére bocsátani a kommunizmus bűneinek alaposabb megértéséhez és megismertetéséhez. Intézményünk nem a demokrácia feltételezett ellenségeire akar vadászni, a projektnek nem feladata a kommunizmus elítélése. Az IICCMER mindössze tényeket és érveket szolgáltat ahhoz, hogy ne merülhessenek feledésbe azok a bűnök, amelyeket a kommunista rendszer idézett elő fennállása egész időszaka alatt” – idézte a közlemény Daniel Șandrut, az IICCMER ügyvezető elnökét.
A kommüniké hozzáteszi: Oroszországban és Fehéroroszországban is a szórakoztatóipar hatékony hozzájárulásával, a „szovjet hősi érát” népszerűsítő filmekkel, tévéműsorokkal és fesztiválokkal ültettek el egy hamis, pozitív képet a kommunizmusról a kollektív emlékezetben.
Romániában hivatalos adatok szerint több mint félmillió áldozatot követelt a négy és fél évtizedes kommunista diktatúra. A kommunizmus bűneinek dokumentálására 2009-ben létrehozott IICCMER egyik legnagyobb visszhangot kiváltó kezdeményezése a még életben talált – a sajtó által „kommunista pribékeknek” nevezett – egykori börtönőrök és munkatábor-parancsnokok büntetőjogi felelősségre vonása volt. Közülük kettőnek az ügyében született jogerős, 20–20 év szabadságvesztésről szóló, elmarasztaló ítélet, mindkét elítélt néhány évi raboskodás után börtönben halt meg.
