SZEPTEMBER

Médiapiaci válság. Harminchárom évfolyam, közel tízezer szám után szeptember elsejétől laputód nélkül megszűnt Szatmár megye egyetlen magyar nyelvű napilapja, a Szatmári Friss Újság. A nyomtatott napilapok gazdasági nehézségei miatt az év végéig további lapok – a Médiatér csoporthoz tartozó kiadványok – megszűnését jelentették be, köztük a csoport által alig pár hónappal a bejelentés előtt megvásárolt Székely Hírmondóét.
Fiatal vállalkozók a Tabakón. Három fiatal vállalkozó mutatkozott be az érdeklődőknek a Sepsi Tabakó Festival szakmai sátrában. Bagoly Melinda, Rancz Zsolt és Tóth Botond különböző szakterületen tevékenykednek, és néhány éve már megkapaszkodtak a piacon, sőt, sikereket értek el, első kézből származó tapasztalatokkal tudtak szolgálni a vállalkozni készülő fiataloknak. Mindhárman vallják, hogy csakis a kitartás, a motivációk „újratermelése”, na meg a jól megválasztott munkatársak lehetnek a siker kulcsai.
Csőd. a Blue Air szeptember 6-án jelentette be, hogy 12-éig felfüggeszti összes, romániai repterekről induló járatát. A légitársaság több mint 28 millió lejes tartozást halmozott fel a Környezetvédelmi Alap felé, a társaság teljes adóssága 230 millió euróra rúgott.
Harmincéves. Megalakulásának három évtizedes évfordulóját ülte a hitelintézeteket is működtető LAM Alapítvány. Az intézményrendszer az alapítvány mellett két hitelintézetet foglal magában, amelyek tíz területi kirendeltségen keresztül szinte egész Erdély területén működtetik a hitelezési programot. Az elmúlt 30 évben közel 9 ezer hitelt folyósítottak 75 millió euró értékben, Háromszéken kívül Hargita, Brassó, Maros, Kolozs, Beszterce, Szilágy és Bihar megyében tevékenykednek.
Szegény Székelyföld. Jelentős átlagbérkülönbségek figyelhetők meg Erdély különböző régiói és megyéi között, az Erdélystat adatai szerint júniusban még mindig Székelyföldön kerestek a legkevesebbet a munkavállalók. Erdélyben 3711 lej volt a nettó átlagbér, 266 lejjel kevesebb a 3977 lejes országos átlagnál. Erdély régiói közül Közép-Erdélyt jellemezte a legmagasabb nettó átlagkereset (4409 lej), a Partiumban átlag 3209 lejt vitt haza egy alkalmazott, Székelyföldön 3031 lej volt a júniusi nettó átlagbér.
Toplista. A 2021-es évben 5074 háromszéki vállalkozás adta le zárómérlegét, ez 190-nel több, mint egy évvel korábban, a bejegyzett vállalkozások 33 százaléka továbbra sem tett eleget e törvényes kötelezettségének. Az összesített számok tükrében jelentős növekedés volt tapasztalható mind a forgalom, mind a bruttó nyereség tekintetében: 2020-hoz képest előbbi esetében csaknem 16 százalékos, a nyereségnél több mint 28 százalékos a növekedés. Az utolsó járvány előtti évhez viszonyítva a két mutató 4,49, illetve 14,2 százalékkal volt nagyobb. Továbbra is az ipar adja a megye üzleti forgalmának több mint egyharmadát, közvetlen mögötte áll a kereskedelem egyharmad aránnyal. A szolgáltatások mintegy 15, az építőipar 7, a mezőgazdaság öt és fél, a turizmus kettő és fél, míg a kutatás-fejlesztés másfél százalékos arányban vette ki részét a megye gazdasági forgalmából. A megye összforgalma 2021-ben több mint nyolcmilliárd lej, a bruttó nyereség 786 597 801 lej volt az átlagosan tízszázalékos bruttó profitráta mellett. Mindezt 26 123 alkalmazottal sikerült megvalósítani, vagyis egy alkalmazott közel 310 ezer lejt „termelt” átlagosan egy esztendő alatt és több mint 30 ezer lej bruttó nyereséget valósított meg.
 

OKTÓBER

Energiafüggetlenség. Románia közel 1,4 milliárd eurót – az eredeti javaslathoz képest kétszer akkora összeget – kap energiafüggetlenséggel és energiaszegénységgel kapcsolatos beruházásokra a REpowerEU-terv keretében. Az EU Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (Ecofin Tanács) luxembourgi ülésén hozott döntés értelmében Románia a hatodik legnagyobb támogatást kapja.
Erdőstratégia. A kormány elfogadta a 2030-ig szóló országos erdőstratégiai határozatot, amely az új uniós erdőstratégiát ülteti át a romániai szabályozásba, és az országos helyreállítási terv részeként 1,2 millió lejes finanszírozással készült el. Az erdőstratégiával összhangban a környezetvédelmi minisztérium nagyszabású erdősítési kampányt tervez indítani: 56 ezer hektár új erdő telepítését szeretnék elérni; erdősítésre, a leromlott állapotú erdők újraültetésére és városi parkerdők létrehozására 730 millió lejt különítettek el.
Gáztartalék. A romániai gáztározók töltöttségi szintje októberre meghaladta a kilencven százalékot. A miniszterelnök közölte: az ország 3,07 milliárd köbméter gáztárolási kapacitással rendelkezik, egy átlagos téli napon 55 millió köbméter gáz fogy el, melynek csaknem fele hazai termelésből származik, a fennmaradó részt kell a tározókból pótolni.
Új „Marshall-terv”. Olaf Scholz, a G7 csoport soros elnökségét adó Németország kormányfője a csoport konferenciáján közölte, az Ukrajnát sújtó háborús károk értékéről szóló becslések igen eltérőek – az ukrán kormány szerint 750 milliárd dollár, a Világbank szerint 350 milliárd dollár a háborús pusztítás pénzben kifejezett értéke –, de az biztos, hogy „sok százmilliárd dollárról” van szó. Ennek előteremtése és a helyreállítás végrehajtása több évtizedre szóló feladat, nagyságrendje csak a második világháború utáni nyugat-európai újjáépítési programhoz, a Marshall-tervhez fogható.
Blokád. Oroszország a Szevasztopolban állomásozó orosz hajók elleni támadás után felfüggesztette a részvételét az ENSZ-közvetítéssel megkötött ukrajnai gabonaszállítási megállapodásban – állt az orosz védelmi minisztérium közleményében. Az ukrán fél ezzel szemben zsarolással vádolta meg Moszkvát, és azt mondta, hogy a Krímben megrendezett terrortámadások történtek, melyeket Oroszország maga hajtott végre. A júliusban létrejött megállapodás több millió tonna ukrán gabona exportját tette lehetővé, mely az orosz offenzíva februári kezdete óta ukrajnai kikötőkben vesztegelt. A blokád miatt világszerte elszabadultak az élelmiszerárak, és az ENSZ éhínség veszélyére figyelmeztetett.