Románia 41 megyéje közül kettőben van többségben a magyarság: Hargita megyében 232 ezren (a nemzetiségéről nyilatkozó helyi lakosság 85,7 százaléka), Kovászna megyében 133 ezren (71,8 százalék) vallották magukat magyarnak. A 2011-es népszámláláson Hargita megyében 259 ezer magyart írtak össze, ez akkor a helyi lakosság 84,8 százalékát tette ki, Kovászna megyében pedig 152 ezret (73,6 százalék). Maros megyében a legutóbbi népszámlálás óta 201 ezerről 165 ezerre csökkent az összeírt magyarok száma (ez a nemzetiségéről nyilatkozó lakosság 35,6 százaléka), Szatmár megyében 113 ezerről 93 ezerre (31,4 százalék), Bihar megyében pedig 138 ezerről 112 ezerre (22,3 százalék); ezen az ötön kívül még csak Szilágy megyében haladja meg a 20 százalékot a magyarság aránya (20,8 százalék). A jelentős magyar lakosságú megyék közül Kolozs megyében volt a legnagyobb (24 százalékos) mértékű a közösség fogyása: itt 78 455 magyart írtak össze (11,6 százalék) a tíz évvel korábbi 103 ezerhez képest.

Azt már korábbi közlésből tudjuk, hogy a tavalyi népszámláláson összesen 1 002 200 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, így a magyar kisebbség a lakosság 6 százalékát teszi ki azok körében, akik válaszoltak erre a kérdésre. A legutóbbi, 2011-es cenzuson 1 227 623 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, vagyis tíz év alatt több mint 225 ezerrel csökkent a nyilvántartásba vett magyarok száma.

A magyar után a második legnépesebb nemzeti kisebbségnek a lakosság 3,4 százalékát kitevő, 560 ezres roma közösség bizonyult. A legnagyobb roma lakosságarányt Maros (az etnikumról nyilatkozó lakosság 9,7 százaléka), Szilágy (8,6 százalék), Bihar (7,3 százalék), Ialomița (7,2 százalék), Călărași (6,9 százalék) és Mehedinți (6,2 százalék) megyében mutatták ki. Bukarestben a lakosság 0,8 százaléka vallotta magát romának.

Húszezer főnél nagyobb létszámú nemzetiség Romániában az ukrán (45 800 fő), a német (22 900) és a török (20 900). Az ukránok zöme Máramaros, Suceava és Temes megyében él, a német ajkúak bő 70 százaléka (4700 fő) Temes megyében, a többiek (csökkenő sorrendben) Szatmár, Szeben, Arad, Brassó és Krassó-Szörény megyében. A törökök főleg Konstanca és Tulcea megyében élnek, de Bukarestben is van egy ezerfős közösség.

Az összeírtak 13 százaléka nem adta meg nemzetiségét. A cenzuson az előzetes adatok szerint 19 053 800 állandó lakost írtak össze Romániában, közülük 16 568 900 ember válaszolt az etnikai hovatartozását tudakoló kérdésre. Az anyanyelvéről még kevesebb, 16,551 millió személy nyilatkozott: 91,6 százalékuk a románt, 6,3 százalékuk a magyart jelölte meg, 1,2 százalékuk a romát, 0,2 százalékuk az ukránt. A magyar anyanyelvűek aránya magasabb, mint a magyar nemzetiségűeké: Hargita megyében 87,2, Kovászna megyében 73,2, Maros megyében 37,2, Szatmár megyében 36,9 százalékos.

Felekezeti hovatartozásáról 16,397 millió személy nyilatkozott: 85,3 százalék az ortodox, 4,5 százalékuk a római katolikus, 3 százalék a református vallást jelölte meg a válaszában. A római katolikus felekezetűek Hargita megyében többségben vannak (66,2 százalék), Kovászna megyében pedig a lakosság több mint egyharmadát teszik ki (34,7 százalék), ugyanakkor 10 százalék feletti arányban vannak jelen Neamţ (11,1 százalék), Szatmár (16,9) és Bákó (17,3) megyében is. Kovászna megye a magukat reformátusnak vallók közel egyharmadát (32,8 százalék), Maros megye közel egynegyedét (24,9 százalék) adja. Négy másik megyében meghaladja a 10 százalékot a reformátusok aránya: Szilágy megyében 17,8, Szatmár megyében 17,2, Bihar megyében 16, Hargita megyében 12,1 százalékos.