Egyértelmű volt, hogy a január 31-i tanácsülés központi témáját a költségvetés ismertetése képezi Kézdivásárhelyen: 119,4 millió lej észszerű elosztásáról kellett az önkormányzatnak döntenie. Inkább fejlesztésekre fordít pénzt a városvezetés, arányosan nagyjából kettő a háromhoz ez a szám, azaz negyven százaléka megy a büdzsének az önkormányzati intézmények fenntartására, hatvan százalék körüli arány a beruházásoké. A főbb tételeket, ha százalékos arányban elemezzük, akkor egyértelműen a működési rész kerül túlsúlyba (55% az erre fordítandó összeg a közigazgatási szervek esetében), a többinél megfordul az arány. A tanügy esetében a fejlesztésekre 75 százalék megy el, az utakra 57 százaléknyi pénzt szánnak. A kultúra esetében az arány szintén a fejlesztéseknek kedvez (81%), a környezetvédelemnél picit túlsúlyban van a működési rész (55%), az egészségügynél viszont jelentős a fejlesztés (80%).

A városvezetés hatalmas összeg fölött rendelkezik, de ez nagyrészt kormányalapú támogatásokból és európai uniós pályázatokból tevődik össze, a város tervezett saját jövedelme a költségvetésben 39,1 millió lejt, az EU-s forrásokból származó juttatás 44,1, az állami költségvetésből érkező összegek 29,6 millió lejt tesznek ki, amihez hozzáadódik még a tartalékalapban őrzött megtakarítás 6,5 millió lej összegben.

A céhes város idei költségvetésében a legnagyobb tételeket értelemszerűen a már zajló beruházások mellett találjuk: a rangsort a régi kaszárnya és az úgynevezett Dac-tó szabadidőközponttá való alakítása vezeti, ami egy kapcsolt, költségvetésbe foglalt pályázat részét képezi. Egyedül ez a tétel 25,6 millió lejre rúg. 16,7 millió lejjel szorosan követi ezt a két munkálatot az Apor Péter Szaklíceum beütemezett felújítása, illetve a járóbeteg-rendelő korszerűsítése és bővítése, ami durván hétmillió lejt kóstál, egy új inkubátorház építésére 2,3 millió lejt szánnak a költségvetésben. Az idei büdzséből ugyanakkor több elvégzett, de idén kiszámlázott munkálat ellenértékét is törleszti a város, a Bem József utca esetében 2,7 millió lejt, a közvilágítást illető beruházás első szakaszának végén 1,25 millió lejt. Lényeges beruházások lesznek idén a közlekedés „okosítása” terén, erre közel 1,2 millió lej megy el, további 944 ezer lej a nyujtódi Jakabos Ödön Óvoda felújítására. Az utak állapota mindenkit érdekel, így Bokor Tibor polgármester kifejtette: mintegy kilencmillió lejes tétel szerepel a költségvetésben erre a célra, a legnagyobb beavatkozás az Ady Endre utcában fog történni, ahol egyelőre koptatóréteget öntenek, a továbbiakban az alapozástól megkezdve teljes útfelújítást vettek tervbe. Több mint százmillió lejes beruházási tételként a céhes város történetének legnagyobb értékű megvalósítása a fedett uszoda lenne, de lévén, hogy külső finanszírozású, nem szerepel a büdzsében. Ennek ellenére 200 ezer lejt ide is elkülönítettek biztos, ami biztos alapon. Az uszoda kapcsán egyébként ma születik döntés a bukaresti táblabíróságon: a kivitelezésre vonatkozó versenytárgyalást illetően az egyik vesztes cég által emelt óvás ügyében kell a bíráknak ítéletet hozniuk.

A polgármester kifejtette: rengeteg pályázatuk van leszerződve, óriási összegekről van szó. Ennek a bumeránghatása az önrész biztosítása, hiszen kevés az a projekt, amelyet teljes egészében finanszíroznak. Így a már meglévő hitelvonal mellett nem kizárt, hogy egy újabb 10–15 millió lejest nyitnak, amennyiben a tanács beleegyezését adja. A városvezető korábban azt közölte: Kézdivásárhely eladósodottsága jelenleg hat százalék körüli, a pénzügyminisztérium szerint harminc százalékig lehet elmenni. Tény, hogy pályázatok révén annyi pénz van kilátásban Kézdivásárhelyen, ami ritka alkalmat teremt arra, hogy nagyméretű, időben megtérülő beruházásokkal fejlesszék a várost.