Oktay is megerősítette, hogy a hideg és a téli időjárás megnehezíti a segítség célba juttatását és a mentést. A három legsúlyosabban érintett tartományba, Hatayba, Kahramanmarasba és Adiyamanba csak a mentéshez kapcsolódó járművek léphetnek be, és csak a mentési tevékenységet végző járművek hagyhatják el. A török katasztrófavédelem szerint legkevesebb 5775 épület omlott össze a katasztrófában, miközben összesen 11 302 romba dőlt épületről érkezett hozzájuk bejelentés, de a fennmaradó közel 6000 épület állapotát egyelőre nem tudták felmérni. A földrengésekben érintett területek nagysága mintegy 110 ezer négyzetkilométer, amely körülbelül Törökország területének egyhetede. 

A mentési munkálatokban nagyjából 24,5 ezer hivatásos vesz részt. Gaziantep városában egy lakóházból a mentés 28. órájában hoztak a felszínre egy édesanyát és hároméves gyermekét. Hatay tartományban a 29. órában szintén egy édesanyát és hat hónapos kisbabáját sikerült kimenteni, valamint egy másik helyszínen egy két hónapos kisbabát is ki tudtak húzni a romok alól. Mindeközben Isztambulban ezrek lepték el a repülőteret, hogy önkéntesként menjenek a térségbe segíteni. A török légitársaság folyamatosan szállítja őket a földrengés sújtotta régióba. Csak Törökországban a katasztrófa sújtotta tíz déli tartományban mintegy 13,5 millióan élnek.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök tegnapi televíziós beszédében három hónapos rendkívüli állapotot hirdetett a hétfői földrengések sújtotta tíz dél- és délkelet-törökországi tartományban. A rendkívüli állapot feljogosítja az államfőt és az általa vezetett kormányzatot, hogy a parlament nélkül hozzon intézkedéseket. A három hónapos időtartam azt jelenti, hogy a rendkívüli állapot nem sokkal a köztársaságielnök- és parlamenti választás tervezett időpontja, május 14-e előtt ér véget, amennyiben nem hosszabbítják meg. Erdoğan egyúttal katasztrófaövezetté is nyilvánította az érintett térséget. Rámutatott arra is, hogy a szakértők szerint a mostani földrengés példátlan a világon. Nemcsak a Török Köztársaság történetének, hanem a világ egyik legnagyobb sorscsapásával állunk szemben – húzta alá.

A török katasztrófavédelem (AFAD) tegnap arról számolt be, hogy széleskörű nemzetközi összefogás nyomán eddig 65 ország összesen 2769 szakembere csatlakozott a mentési munkálatokhoz.

Ankara kérésére az Európai Unió a polgári védelmi mechanizmuson keresztül több mint 1180 kutató-mentő szakembert és 79 keresőkutyát küld Törökországba – tájékoztatott az Európai Bizottság tegnap. Az uniós közlemény szerint miután Törökország aktiválta az EU polgári védelmi mechanizmusát, 19 uniós tagállam – Ausztria, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország, valamint Albánia és Montenegró – ajánlott fel kutató-mentő csapatokat Törökország számára. Eddig 25 kutató- és mentőcsapat indult a földrengés által legsúlyosabban sújtott török területekre, hogy segítsenek a helyi elsősegélynyújtó hatóságoknak. A huszonötből 11 csapat már megérkezett – írták, majd hozzátették: két speciális egészségügyi csoport is érkezik a helyszínre.

Közölték továbbá, Szíria esetében az EU kapcsolatban áll a helyszínen dolgozó humanitárius partnereivel, és olyan szervezeteket finanszíroz, amelyek kutatási és mentési műveleteket hajtanak végre, vízellátást biztosítanak, higiéniai támogatást nyújtanak, valamint takarókat osztanak szét az érintett területeken. Az EU partnerei segítségével felméri a földrengés okozta károk mértékét és a szükségleteket, hogy megfelelően tudjon reagálni. Az Európai Unió minden lehetőséget mérlegel annak érdekében, hogy további forrásokat juttasson az érintett lakosság támogatására Szírián – tették hozzá.