A helyi tanács által jóváhagyott költségvetésben idén 63,2 millió lej bevételre számítanak, a kiadások pedig 70,75 millió lejre rúgnak. A bevételek és kiadások közötti különbséget, azaz 7,5 millió lejt a 2022. évi költségvetés megmaradt többletéből fedezik, amit a fejlesztésekre szánt fejezetbe utalnak át.

Ebben az esztendőben az önkormányzat apparátusának működésére 27,1 millió lejt, fejlesztésekre 43,6 millió lejt fordítanak. A helyi önkormányzatnak alárendelt intézmények fenntartására 1,5 millió lejt szavaztak meg, ebből 246 ezer lejt a tanügyi intézmények, 1,27 millió lejt a városi művelődési ház működésére. Utóbbi költségvetésében 97 800 lej saját bevételből, 1,17 millió lej pedig szubvencióból származik.

„Jó költségvetésünk van, olyan értelemben, hogy a működési költségeket le tudjuk fedni. Az energiaárak elszabadulása miatt ezek lényegesen nőttek, így itt több a kiadásunk. Viszont a bevételeinket, azaz a helyi adókat nem növeltük, csak az 5,1 százalékos inflációval. Tehát ilyen szempontból jól kell gazdálkodnunk a pénzzel. Ami a helyi illetékeket illeti: a piac, a sí- és korcsolyapálya, a sportcsarnok használata vagy akár a helyi tűzvédelem esetében ezek enyhén nőttek. Ezeknek a pluszbevételeknek gyakorlatilag fedezniük kellene, ha nem is teljes egészében, de legalább részben e tevékenységek működési és fenntartási költségeit” – magyarázta Gyerő József polgármester.

Azt is elmondta, hogy helyi bevételek mellett igyekeznek minél több külső forrást bevonni a költségvetés fejlesztési fejezetébe, azaz beruházásokra. Vannak megnyert pályázataik, amelyek finanszírozására a szerződéseket ezután írják alá, s ezek az összegek még hozzáadódnak a jelenleg jóváhagyott költségvetéshez.

„Tehát ilyen értelemben nagyon szépen mutatnak a számok, de azt is tudjuk, hogy nagyon sok munka vár ránk, mivel ezeket a pénzeket el is kell költeni, ami nem egyszerű feladat. Ehhez kell adminisztratív kapacitás, kell szakértelem, kellenek emberek, kell odaadás, és be kell vállalni a kockázatot, hiszen tudjuk, hogy a kivitelezés folyamán hányféle akadály gördülhet elénk. Ugyanakkor vállalnunk kell egyes beruházásoknál az önrész fizetését is. Habár eddig – amióta polgármester vagyok – nem folyamodtunk kölcsönhöz, amennyiben szükséges lesz, ezt a lehetőséget sem zárhatjuk ki, mert nem kockáztathatjuk, hogy fontos beruházások finanszírozását elveszítsük, mert nincs, amiből kifizetni az önrészt” – ecsetelte a városvezető.

Továbbra is keresik a külső forrásokat, pályáznak, és igyekeznek lefedni az el nem számolható költségeket. Az Országos Beruházási Társasággal (CNI) kivitelezendő fejlesztések esetében a területrendezés, illetve a közművesítéssel járó feladatok teljes egészében a városra hárulnak, a kiadások itt is jelentősek. „De csináljuk, dolgozunk, és igyekszünk a kihívásoknak eleget tenni” – összegzett Gyerő József polgármester.

Arra a kérdésünkre, hogy a BRD és OTP bankoktól korábban felvett hitelek törlesztése megterhelést jelent-e a városnak, az elöljáró úgy válaszolt: „Ezek a hitelek nem befolyásolják meghatározó módon a költségvetést, annak idején indokoltan vette fel az önkormányzat a kölcsönöket infrastrukturális beruházások társfinanszírozására, például a Ștefan cel Mare utca vagy a régi moziépület (jelenleg Művelődési Központ – szerk. megj.) teljes körű felújítására. Ezeket a beruházásokat, amelyek előnyeit a város most élvezi, akkor mindenképpen el kellett végezni és ki kellett fizetni. Tehát a város eladósodása elenyésző.”

A polgármester hozzátette: „Biztosítom a kovásznai adófizető polgárokat, hogy minden befizetett adólejük jó helyre kerül, észszerűen gazdálkodunk a pénzükkel, és köszönetemet fejezem ki azoknak, akik fegyelmezetten kifizetik az adót.”