Az Antakyában öt napon át dolgozó csapat 2 tonna felszereléssel együtt Isztambulból érkezett Budapestre. A csoportot a családtagok, a kollégák és a sajtó képviselői mellett a török nagykövetség képviselői fogadták virággal, tapssal, ennivalóval.

Pavelcze László, a kutató-mentő csapat vezetője, a szeretetszolgálat veszélyhelyzet-kezelési igazgatója elmondta, hét embert sikerült kimenteniük a romok alól, akik közül kettőnek válságos volt az állapota; további 5–6 túlélőről jelzést adtak, az ő kiemelésüket más csapatok vették át. Úgy fogalmazott, hogy a lehetőségeik elfogytak. Minimális esély a túlélők találására még maradt, hiszen lehetnek olyan épületek, amelyek úgy omlottak össze, hogy majdnem légmentesen lezártak részeket, így nem hűlt le ott teljesen a levegő. Amennyiben a betontörmelék eldózerolását odafigyelve végzik, nagy szerencsével előfordulhat még, hogy meg tudnak menteni embereket.

Kiemelte a „szimatukban nem becsapható”, „dolgukat tevő” kutyák kitartását és a csapat azon tagjainak a hősies munkáját, akik a legtöbbet véstek-fúrtak-faragtak, olykor az épületek 3–4–5 szintjét is áttörték, annak a törmelékét kitermelték, vasat és betont vágtak, hogy a romok közé szorult emberek közelébe jussanak. Bár a csapat szakemberei több szervezettől érkeztek, a társaság jó része 30 éve dolgozik együtt, és 1999-ben is együtt mentették az embereket az akkori törökországi földrengéskor. Hozzátette: a török emberek hozzáállása nem változott, továbbra is segítőkészek, a körülmények azonban egészen mások voltak, a romosodás jelenlegi viszonyai „mindenkit megrendítettek”.

Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke azt mondta, felemelő volt látni a csapatot együtt dolgozni azon a területen, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete kijelölt számukra. A földrengés sok embert nagyon apró helyekre szorított be, ahol mínusz 7 fokos hidegben kellett a túlélőknek megvárniuk, míg a mentőcsapatok értük érkeznek, közben pedig naponta 4–5–6 különböző erősségű utórezgés következményeivel is számolni kellett – fejtette ki, utalva arra, hogy sajnos nem minden túlélőt lehetett ilyen körülmények között kijuttatni. A csapat tagjai közül kiemelte egy „tűzkeresztségen” most átesett 19 éves kolléga teljesítményét, aki első alkalommal dolgozott valós katasztrófahelyszínen. A körülmények borzasztóak, nincs világítás, vízellátás, az emberek a sarkokon tüzet raknak, hogy melegedjenek és levest főznek, amiből a segítőket is megkínálják. A túlélők sátrakban és mára már üzemanyag nélkül maradt autókban alszanak, kevés a kialakított szálláshely, ahol biztonságosan túl lehetne élni a hideget. A szeretetszolgálat elnöke arról is beszélt, hogy eddig 10 millió forint segélyt juttattak el a földrengés károsultjainak, és folytatni szeretnék a programokat, legközelebb Szíriába indul egy szállítmányuk.

Magyarországról a szervezet adatai szerint 156-an utaztak Törökországba a földrengés túlélőinek kimentésére, hét szervezet irányítása mellett.