NyerÅ‘ szériában vagyunk – a sportfogadások nyelvén valahogy Ãgy tudnánk összegezni a közelmúltban született, közösségi ügyeinket érintÅ‘ bÃrósági vagy más ÃtélethirdetÅ‘ fórumok által hozott döntéseket.
KezdÅ‘dött e sorozat még december végén, amikor a legfelsÅ‘bb bÃróság jogerÅ‘s döntést hozott a megyezászló ügyében, folytatódott az úzvölgyi temetÅ‘gyalázás kapcsán kimondott Ãtéletekkel, és legyűrűzött e hullám a sportpályákra is: Romániában eddig példátlan módon magyarellenes megnyilvánulások miatt a játékvezetÅ‘ lefújta a Sepsi OSK–FC U Craiova mérkÅ‘zést, majd néhány hétre rá a Román Labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága – életbe ültetve a vonatkozó szabályozást – úgy döntött, zöldasztalnál a sepsiszentgyörgyi csapatot illeti a gyÅ‘zelem. Egymástól független ügyek ezek, de közös bennük az érzelmi töltet: más-más okból kifolyólag, de mindenik fontos a sepsiszentgyörgyi, székelyföldi, Kárpát-medencei magyarság számára. És lám, mostantól már nem csupán az a közös bennük, hogy mindenik szÃvügyünk, hanem az is, hogy rövidebb vagy hosszabb – nyilván, inkább hosszabb – huzavona után az illetékes romániai testületek számunkra kedvezÅ‘ döntéseket hoztak ezekben.
Persze, nem is Romániában élnénk, ha nem lenne mindenikben legalább egy-két csavar. A megyezászlóért például nem kevesebb, mint hét és fél évet kellett küzdenie a háromszéki önkormányzatnak. Az úzvölgyi temetÅ‘ ügyében két perben is kedvezÅ‘ Ãtélet született, de azzal mindenki tisztában van, hogy ÃtélettÅ‘l a végrehajtásig – a temetÅ‘ eredeti állapotába való visszaállÃtásáig – hosszú még az út.
A legautentikusabb romániai döntés kétségkÃvül a Sepsi OSK ügyében született. A Román Labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága kénytelen volt a sepsiszentgyörgyi csapatnak jóváÃrni a mérkÅ‘zést, miután a játékvezetÅ‘ a craiovai ultrák magyarellenes megnyilvánulásai miatt elÅ‘bb félbeszakÃtotta, majd lefújta azt: mind az Európai (UEFA), mind a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) egyaránt érzékeny a rasszista, idegengyűlölÅ‘ megnyilvánulásokra, Ãgy a román testület egyszerűen nem kockáztathatott más Ãtéletet. Ugyanakkor azonban – vélhetÅ‘en, hogy már a mérkÅ‘zés lefújása nyomán valóságos sokkot kapott román focitársadalom dühét csillapÃtsa – a fegyelmi bizottság salamoninak szánt döntésében jelentÅ‘s pénzbÃrsággal sújtotta az amúgy tökéletesen vétlen sepsiszentgyörgyi klubot is. Attól a fölöttébb bizarrnak ható ÃtélettÅ‘l sem riadtak vissza, hogy végül nagyobb összegre büntessék a székelyföldi együttest, mint a vétkes FC U Craiova csapatát: elÅ‘bbinek 25 ezer lejt, utóbbinak 22 500 lejt kell kifizetnie. Nem kis csavar ez a történetben, és nem véletlenül vált ki megütközést a klub és a szurkolók köreiben – jelentÅ‘sége azonban Ãgy is eltörpül azon döntés súlya mellett, hogy Romániában példátlan módon magyarellenes megnyilvánulásért lefújtak egy focimeccset, amelyet aztán zöldasztalnál el is veszÃtett a szurkolóit kezelni képtelen klub. Ilyen még nem volt nálunk – azonban mostantól immár bármikor ismét elfordulhat. A fegyelmi bizottság precedensértékű döntése ezért jelentÅ‘sebbnek tűnik, mint az amúgy valóban igazságtalan és egyszersmind érthetetlen pénzbÃrság.
Minden specifikusan hazai csavar dacára tehát a nyerő sorozat üzenete az lehet számunkra, hogy lám, mégiscsak van igazság Romániában is, ha nem adjuk fel, ha kitartunk igazunk mellett, ha betartjuk a szabályokat, akkor előbb vagy utóbb – nyilván, inkább utóbb – győzhetünk.
Â
BorÃtókép: Tókos Csaba