„A Csángó Bál nem a múltról szól. A hagyományainkat meg kell élni, mert aki nem becsüli az ősei teljesítményét, annak nem lesz jövője, és őt sem fogják becsülni az utódai. Az a feladatunk, hogy ezt a lelki örökséget megtartsuk” – hangsúlyozta Csák János, Magyarország kulturális és innovációs minisztere szombaton a budapesti Bálnában a XXVI. Csángó Bál megnyitóján.
A tárcavezető arról beszélt, hogy a magyarok valamiféle szellemi jelenséget testesítenek meg; ez a mi kultúránk, az észjárásunk, az életmódunk, ahogy gondolkodunk az embertársunkról. Csák János úgy fogalmazott, hogy a kultúra három dolgot ad nekünk. Az egyik az azonosságtudatunk, hogy ismerjük, kik vagyunk, mert csak ez alapján tudunk élni az önrendelkezésünkkel, ami ahhoz szükséges, hogy cselekvőképesek legyünk. Hozzátette: Székelyföldön nagyon erős azonosságtudat van, de autonómia, önrendelkezés még nincs, és ez korlátozza a cselekvőképességet.
„Nekünk az a feladatunk, hogy minden magyar nemzetrész cselekvőképes legyen, képes legyen megőrizni identitását és rendelkezni sorsa felett. A magyaroknak 1100 éve pontos iránymutatásunk, hogy a kultúránk az Isten, család és haza hármasságában gyökerezik” – szögezte le Csák János.
Az idei Csángó Bál fővédnöke Novák Katalin köztársasági elnök, a megnyitón jelen volt Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke.
A XXVI. Csángó Bál a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület rendezésében zajlott szombat délutántól vasárnap hajnalig, tizenkét órán át a budapesti Bálnában. Az idei műsorban kiemelt figyelmet kaptak a kortárs csángó költők, elhangzottak a somoskai Demse Márton, a klézsei Duma András, a lujzikalagori Gábor Felícia, a magyarfalusi Iancu Laura versei, prózái saját tolmácsolásukban, mellettük a gyimesi költőreménység, Tankó Erika is színpadra lépett, továbbá moldvai és gyimesi hagyományőrző táncosok, énekesek, zenészek, Petrás Mária, Nyisztor Ilona, Tímár Magdó, Hodorog András, Lukács István Luki. A magyarországi csángó muzsikát játszó előadók közül zenélt Szabó Balázs, Borbély Mihály, Farkas Zoltán Batyu, Lőrinszky Attila, a Rézeleje Fanfárosok zenekar, a Somos együttes, a Tázló együttes, a Szigony zenekar, a Zurgó együttes.
A Csángó Bálon mintegy 1500 vendég vett részt. Az első budapesti Csángó Bál szervezői annak idején azért fogtak össze, hogy ráirányítsák a figyelmet a veszélyeztetett moldvai, gyimesi és hétfalusi csángókra, az általuk létrehozott különleges értékekre és segítsék a csángó közösségek fennmaradását.