A farsang mozgó ünnepeink közé tartozik, Szigyártó András kálnoki református megyebíró pedig ragaszkodik ahhoz, hogy évről-évre megőrizze a sepsikőröspataki és kálnoki hagyományokat, nehogy kivesszen szokásaink közül ez a faláska vígadalom. Mert ha „az kimarad, soha, míg a világ, senki nem hozza vissza, és azt se felejtsük el, hogy a farsangi muzsika – legyen az vidámabb vagy szomorúbb – élteti faluhelyen a fúvósokat is. Vigadjunk egy kicsit mi is, mai emberek, ahogyan azt nagyapáink-dédnagyapáink is tették évszázadokon keresztül” – írja levelében.
Nem volt kedvező időjárás az idei farsangi falusétán, szemerkélő eső áztatta a maskarába öltözött fiatalokat és a falusi ruhában kürtölő Kálnoki Rézbanda 12 zenészét, akik nélkül nem lenne igazi a mulatság. A házigazdák nem csak falnivalóról gondoskodtak, hanem az itókáról is, ellátták azokat is, akik kiszáradt torokkal indultak a farsangi útnak. Azért mindenki állta a sarat, senki nem esett le a lóról, nem mérte keresztbe az utat, mindenki ismerte a mércét. A farsangoláson sok községközponti maszkost is láthattunk, ami arra utal, hogy az egykori ellentétek feledésbe merülnek, kialakul az igazi testvéri együttműködés Kőröspatak és Kálnok között. Kálnoki farsangi felvonulásunkból nem maradtak ki a szokásos zenész kapuköszöntőink, megálltunk minden egykori néhai zenésztársunk kapujában, ez is hagyomány minálunk. Ezzel tisztelgünk egykori zenészeink előtt. Remélve, hogy a fiatalok, akik részt vettek a farsangi felvonulásokon, tapasztalatot merítettek a jövőre nézve, és nem hagyják kihalni ezt a hagyományt, tovább kell vinni és átadni a következő generációnak. A végső köszönet mindenkit megillet, sajnos, a farsangi bál elmarad, mert az önkormányzat tatarozza a két település kultúrotthonát – írta beszámolójában Szigyártó András.
