A kormány 2021. június 29-i ülésén fogadta el Sepsiszentgyörgy zászlaját, mely arannyal és kékkel vágott téglalap, közepén a város hivatalos címerével. A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma megtámadta a jogszabályt a Brassói Táblabíróságon, s perbe hívta a kormányt és a sepsiszentgyörgyi önkormányzatot. A felperes oldalán beavatkozott a perbe a Dan Tanasă által bejegyzett Méltóságért Európában Polgári Egyesület is. A Brassói Táblabíróság helyt adott a keresetnek, s érvénytelenítette a kormányhatározatot. Azzal indokolta a jelképet elfogadó kormányhatározatot megsemmisítő ítéletét, hogy a zászló nem „reprezentatív”, szerinte többnemzetiségű települések esetében, mint amilyen Sepsiszentgyörgy is, a szimbólumnak tükröznie kellene ezt a jelleget, ám a zászló egyetlen nemzetiséget képvisel, kizárva minden román elemet. Másrészt, az ítélőtábla megállapította, hogy a zászló színeit „székelyföld” (így, kisbetűvel!) zászlajából vették át, ugyanazok az árnyalatai és ugyanolyan az elhelyezése, vízszintes. Teljesen világos – állapítja meg a Brassói Táblabíróság – hogy ez a zászló kizárólagosan csak a magyar közösséget képviseli, és a térségben számbeli kisebbségben élő román közösséget teljesen mellőzi. Tehát, a kormányhatározat nem tartotta be a törvényhozó által előírt reprezentativitás követelményét, ezért megsemmisítik a jogszabályt – áll az ítélet indoklásában.

A Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye zászlaját ért támadások kapcsán az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület tavaly közleményben tudatta álláspontját. A szervezet elképesztőnek tartja, ami ma Romániában megtörténhet, hogy a bíróság megsemmisíti egy közigazgatási egység zászlaját elfogadó kormányhatározatot. Ugyanakkor leszögezi, Sepsiszentgyörgy zászlaja nem magyar, székely vagy román elemekből áll, hanem tudományosan megtervezett jelkép. Közepén Románia kormánya által 2007-ben elfogadott hivatalos városcímer, a zászló lapja meg kétszínű: arany–kék, mely teljesen világosan a címerpajzs kék–arany mázaiból adódik. A lehető legszakszerűbben megszerkesztett zászlóról van szó! – értékeli közleményében a szervezet.

Egy közigazgatási szimbólum, legyen az címer, avagy zászló, nem nemzetiségi statisztika, hanem a teljes közigazgatási egységet jelképezi. És nincs is semmiféle nemzetiségi követelmény, még a hivatkozott zászlótörvény részéről sem – figyelmeztet az egyesület. A címertan a címereket vizsgáló tudomány, tárgya a címer, mely a középkori fegyverhasználaton alapuló, pajzsba foglalt színes jelkép, melyet különböző személyek, családok, testületek, esetünkben közigazgatási egységek megkülönböztetésül használnak. A zászlótudomány a zászlókat vizsgáló tudomány, tárgya a zászló. A címer és a zászló szigorú szabályok szerint megszerkesztett szimbólumok, melyek tulajdonosaikat, viselőjüket egyéniesítik. A szervezet ajánlása, hogy a címer- és zászlótudományt hagyják a szakemberekre!

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere megkeresésünkre kifejtette, felháborítónak tartja, hogy egy bíró úgy gondolja, ő eldönti, mi reprezentatív egy város számára, vagy mi nem. A végzéssel megsemmisítették a kormányhatározatot, de a zászlót elfogadó tanácshatározatot nem, mondotta. Ezért újraindítják a procedúrát onnan, hogy megvan a tanácshatározat. Újra felterjesztik elfogadás végett.

A perbe a város oldalán beavatkozó Sepsireform Egyesület az ügyet továbbviszi Strasbourgba, mondta megkeresésünkre Gazda Zoltán, a szervezet elnöke. Jogi képviseletének ellátását a kisebbségi jogokért küzdő Székely Figyelő Alapítvány biztosítja. Ezt már Árus Zsolt emberjogi aktivista közölte érdeklődésünkre.

Sepsiszentgyörgy hivatalos címerét 2007-ben fogadta el a kormány. Ezt követően a városi tanács zászló elfogadásáról döntött. Ám a tanácshatározat ellen pert indított a prefektus, és arra hivatkozva, hogy Romániában nem rendelkezik jogszabály a zászlók elfogadásáról, a Brassói Táblabíróság megsemmisítette azt. Végül 2015-ben született meg a közigazgatási zászlók elfogadását és használatát szabályozó törvény. A megyei és a sepsiszentgyörgyi tanács is azonnal lépett, s zászlót fogadott el, de azokat tavalyig gáncsolták, az RMDSZ kormányra jutásával kerültek elő a fiókok mélyéről. Tavaly a kormány mindkét zászlót elfogadta, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma mindkettőt megtámadta, s alapfokon nyert a brassói Táblabíróságon. Kovászna megye zászlaja esetében a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék helyt adott a fellebbezésnek, Sepsiszentgyörgy esetében viszont nem.