A moldvai csángó magyar települések római katolikus vallású lakói három éve havi egy alkalommal részt vehetnek magyar nyelvű szentmisén a bákói Szent Miklós plébániatemplomban. Pogár László szerint már az is nagy dolog, hogy meg lehet tartani, de hatására az elmúlt három évben bővült a magyar misék száma, egyes településeken tanévnyitón, rendezvényeken is engedélyezik őket. „Azt látom, hogy van egyfajta nyitottság az egyház részéről” – jelentette ki az elnök, aki szerint nagy előrelépés, hogy Pusztinában – ahol harminc éve kérik a magyar misét – a katolikus pap elmegy a rendezvényekre, magyarul köszönti a résztvevőket. „A bákói misével kezdődött minden” – mondta.

Hozzátette: az egyes csángó falvakban is elhangzik alkalmanként magyarul a Miatyánk vagy az Üdvözlégy Mária. „Magyarországon vagy Székelyföldön ez nem nagy dolog, de itt az. Még akkor is, ha nincs minden vasárnap, minden településen magyar mise” – mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy Moldvában minden apró lépés számít. Kifejtette: ahhoz képest, hogy a jászvásári püspökség a 2000-es évek elején mennyire elutasítóan állt hozzá a moldvai csángók jogos igényéhez, látni a nyitást. Türelemmel, egyeztetéssel lassan előre lehet lépni e téren is, mondta.

A Bákóban havi egy alkalommal tartott magyar szertartásokról elmondta: mivel hétvégén nincsenek buszjáratok, a csángó falvak lakói közösen szervezik meg az utazást a megyeszékhelyre, és ilyenkor megtelik a templom hívekkel.

Bákóban az első magyar misét 2019. január 27-én tartották, a jászvásári püspökség 1884 óta íródó történeté­ben először fordult elő, hogy sor kerülhetett az egyházmegye vezetése által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misére. A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján közölt adatok szerint – több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30–40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.