Dăianu emlékeztetett arra, hogy a folyó fizetési mérleg tavalyi hiánya 26,571 milliárd euró volt, ami az országos statisztikai intézet becslése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 9,2 százalékának felel meg. A hiány 52 százalékkal nőtt 2021-hez mérten.

Dăianu felidézte, hogy a 2008-as nemzetközi gazdasági válság idején Románia hasonló helyzetben volt, akkor is magas államháztartási hiány mellett a GDP mintegy 12 százalékát tette ki a folyó fizetési mérleg hiánya. Akkor a válság hatására kemény megszorító intézkedéseket kellett foganatosítani, emellett az ország hitelmegállapodás megkötésére kényszerült a Nemzetközi Valutaalappal. A román államadósság a GDP 15 százalékát tette ki, most viszont a 48 százalékát, ami szintén növeli a kockázatokat – jelezte Dăianu. Álláspontja szerint a folyó fizetési mérleg növekedéséhez hozzájárult, hogy egyes üzemek bezártak, ezért megnőtt az import, a gazdasági növekedés idei és jövő évi várható lassulása pedig növelheti a folyó fizetési mérleg hiányát.

A szakember az államháztartási hiány csökkentését is szorgalmazta, valamint az európai uniós pénzek maradéktalan felhasználását. Úgy vélte, van kilátás arra, hogy pár éven belül csökkenjen az államháztartás deficitje.

A további problémák között említette az élelmiszeripar, a turizmus fejletlenségét, valamint a masszív elvándorlás következtében zsugorodó munkaerő-kínálatot. A külföldön dolgozó romániaiak által évente hazaküldött pénz a GDP 1,5–2 százalékát teszi ki, ami nélkül még nagyobb lenne a folyó fizetési mérleg hiánya. De az elvándorlással és a munkaerő elvesztésével Románia összességében többet veszít, mint amennyit nyer – állítja Dăianu.

A kormány idén 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel és 4,4 százalékos államháztartási hiánnyal számol, miután utóbbi a GDP 5,68 százalékát tette ki 2022-ben. (Fer-)