Négyféle jelzés

Ma 10 órakor szólalnak meg a szirénák nem csak Háromszéken, országos próbáról van szó. A gyakorlat az országos polgári védelmi hét része, ez esetben a lakosságnak nincs semmilyen teendője. Ráduly István rámutatott: a szirénapróbákra szükség van, hogy a lakosság ismerje, milyen jelzések léteznek, és tisztában legyen azzal, melyik mit jelent. Összesen négy szirénahangot használnak a különböző vészhelyzetek jelzésére, amelyek annyira eltérőek, hogy nem nehéz őket egymástól megkülönböztetni.

A katasztrófariasztás ötször egymás után megismételt, egyenként 16 másodpereces hangjelzés, közötte 10 másodperc szünettel. A légi előriasztás háromszor egymás után megismételt, egyenként 32 másodpereces hangjelzés, közötte 12 másodperc szünettel. A légi riasztás tizenötször egymás után megismételt, egyenként 4 másodpereces hangjelzés, közötte 4 másodperc szünettel. A riasztás feloldása egy egyenletes, 2 perces hangjelzés.

A prefektus kifejtette, hogy a próbariasztásnak nem az a szerepe, hogy bárkit megijesszen, hanem hogy felkészítsen egy esetleges vészhelyzetre. Ezen belül a szirénapróbának hármas funkciója van. Először is, hogy a lakosság megismerje a vészjelzésnek ezt a módját, másodszor gyakorlatot jelent a szirénákat kezelő személyzet számára, harmadszor pedig tesztelik a szirénák működőképességét. Ráduly István hozzátette, utóbbi már csak azért is kiemelten fontos, mivel sok vidéki jelzőeszköz viszonylag régi, az előző rendszerből örökölt, ezért fontos tudni, hogy használhatók-e még.
 

Mit tegyen a polgár?

Újságírói kérdésre, hogy a szirénák megszólalása esetén az átlagpolgárnak mi a teendője, a prefektus nem tudott általánosan érvényes választ adni. „Éles” katasztrófahelyzetben, pél­dául földrengés esetén fontos, hogy az emberek ne essenek pánikba, keressenek védelmet, ne rohanjanak a folyosókra, lépcsőházakba, ne használják a felvonót, húzódjanak egy asztal vagy más szolid tárgy alá, védjék a fejüket. Ha az utcán tartózkodnak, ne menjenek magas épületek közelébe. Más esetekben (földcsuszamlás, árvíz, veszélyes meteorológiai jelenségek, sugárzás, vegyi baleset stb.) az ajtókat és ablakokat csukják be, a szellőző- és klímarendszert kapcsolják ki, a tüzet oltsák el, a gázt és a vizet zárják el, kapcsolják be a rádiót vagy tévét, információkat lehetőleg a közszolgálati médiából szerezzenek és kövessék a hatóságok utasításait. Ami a légi riasztást illeti, ilyen esetekben ajánlott, hogy a lakóházban kapcsolják le a villanyt és a gázt, és némi élelmiszerrel, pokróccal, elemlámpával, gyógyszerrel, ivóvízzel és a fontos iratokkal menjenek el a legközelebbi pincéig, óvóhelyig. Ha nincs óvóhely a közelben, inkább maradjanak otthon, és semmiképpen ne tartózkodjanak az ablak mellett. Minden esetben érvényes, hogy ha nem feltétlenül muszáj, ne telefonáljanak, ne terheljék fölöslegesen a hálózatot, és ha tehetik, segítsenek másoknak – sorolta Ráduly István.
 

Szimuláció az iskolákban

A prefektus továbbá megemlítette azt, hogy holnap a megye összes tanintézetében katasztrófavédelmi gyakorlatra kerül sor, a földrengés esetén követendő lépéseket gyakorolják a megyei felügyelőség koordinálásával. Ráduly István szerint az ilyen gyakorlatokat akár gyakrabban is meg lehetne ejteni, főképp a tan-, illetve az egészségügyi intézményekben, hiszen ezek azok, ahol egy időben nagyon sok ember van jelen, és kiemelten fontos, hogy tisztában legyenek, mi a teendő például katasztrófa­helyzetekben.

Szintén a sajtó érdeklődésére a prefektus kitért a föld alatti óvóhelyek kérdésére is. Tudomása szerint a tavalyi ellenőrzés után nem változott a helyzet, sok óvóhely valószínűleg továbbra sem felel meg az elvárásnak (raktárként használják). A kormányhivatal átiratban jelezte az önkormányzatoknak, valamint jogi személyeknek, amelyek tulajdonában ilyen létesítmények vannak, hogy intézkedjenek, de egyelőre nem tudni, mi történt ezen a téren.