A tárcavezető az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén hangsúlyozta, hogy mivel magyarok milliói élnek Magyarország határain kívül, a kormány rendkívül érzékeny a kisebbségvédelem kérdéseire, külpolitikájának egyik fókuszpontja is a külhoni közösségek jogainak biztosítása. Felszólalásában elfogadhatatlannak nevezte, hogy Ukrajna 2014 óta folyamatosan és szisztematikusan építi le a nemzeti kisebbségek jogait, több káros törvényt elfogadtak ezen a téren, így ellehetetlenítik a nemzetiségi oktatási intézményeket is, amelyek szeptembertől nem tudják folytatni a működésüket jelenlegi formájukban. Emellett megszűnik a nemzeti nyelvű érettségizés, felvételizés és szakképzés is, illetve számos magyar iskolaigazgatót és tanárt kirúgtak. Kitért arra a friss kijevi törvényjavaslatra is, amelynek alapján ezer euró körüli összeget kaphatnának azok a családok, amelyek nemzetiségi helyett ukrán nyelvű oktatásba íratják a gyereküket, ami súlyos lépés egy kisebbség felszámolása felé. Hangsúlyozta: frusztráló, felháborító és botrányos, hogy az EU eurómilliárdokkal támogatja az ukrán állam működését, s ezen pénzek egy részét a kisebbségek ellen fordítanák a helyi hatóságok, illetve reményét fejezte ki, hogy a parlament nem fogadja majd el az előterjesztést. „Semmi extrát nem kérünk, csak a korábbi jogok visszaállítását” – szögezte le.

Szijjártó Péter ezután kiemelte, hogy szomszédos államként Magyarország nap mint nap szembesül a fegyveres konfliktus tragikus következményeivel, és közvetlenül érzi a bőrén a negatív hatásokat. Ezért Magyarország történelme legnagyobb humanitárius akcióját folytatja egészen addig, amíg szükség van rá. „Családok milliói szenvednek, emberek tízezrei halnak meg. Úgy gondoljuk, hogy most a nemzetközi közösség elsődleges kötelessége az emberéletek megmentése lenne. Nem akarjuk, hogy még több ember haljon meg. Ezért a valós kérdés számunkra az, hogyan lehet életeket menteni. És a válasz biztosan nem az, hogy szállítsunk több fegyvert, illetve rendeljünk el újabb szankciókat, amelyek egyébként többet ártanak nekünk, mint Oroszországnak” – hangoztatta. Szerinte csak békével lehet emberéleteket menteni, Magyarország ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget. Hamis remény, illúzió, hogy a háborúnak győztesei lesznek, hiszen annak csakis vesztesei lehetnek, és minél tovább tart, annál több vesztese lesz és annál nagyobbak lesznek a károk. A harmadik világháború kockázata, egy atomháború kitörésének veszélye minden korábbinál nagyobb. „Remek lenne, ha azok az országok, amelyek folyamatosan a háború elhúzódásának és eszkalációjának kockázatával járó döntéseket hoznak és nyilatkozatokat tesznek, megértenék, hogy a tűzzel játszanak” – mondta. „Talán ez több száz vagy ezer kilométerről, egy óceánnal arrébb kicsit máshogy néz ki, de higgyék el nekem, aki a szomszédságból jött, olyan nemzet képviseletében, amely már vesztett emberéleteket, hogy a 25. órában vagyunk. Szeretném felhívni a nemzetközi közösséget arra, hogy fókuszáljon a béketeremtésre. (...) A diplomácia kudarca háborúhoz vezet, a diplomácia sikere békéhez” – szögezte le.