Benedek-Huszár János polgármester a kedd délután tartott tanácsülésen arról számolt be, hogy nemrégiben a fejlesztési minisztériumban tíz, az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében megvalósuló pályázati szerződést írt alá összesen mintegy 18 millió lej értékben. Nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy esetenként a baróti önkormányzatnak önrészt kelljen biztosítania a beruházások megvalósításához – árulta el egy tanácstag kérdésére válaszolva az elöljáró. A pályázatoknak köszönhetően a város költségvetése 40,38 millió lejről közel hatvanmillióra nőtt, értelemszerűen módosult a beruházási lista is.
Benedek-Huszár János az előterjesztés során elmondta: tizenhárom pályázatot nyújtottak be a PNRR keretében, mindegyiket megnyerték és a szerződéseket is aláírták. Február derekán középületek hőenergetikai mutatóinak javítására kötöttek megállapodást, ebből a polgármesteri hivatal (1,5 millió lej értékben), a bibarcfalvi iskola (1,5 millió lej), a régi iskolaépület (1,3 millió lej) a felsőrákosi iskola (1,3 millió lej), és a baróti iskola régi tornaterme (2,2 millió lej) korszerűsíthető. Szerződést írtak alá továbbá a poliklinika épületének (1,18 millió lej), a baróti iskola műhelyépületének (2,34 millió lej), a kórház épülete azon részének, ahol a járóbeteg-rendelés és a belgyógyászat működik (1,8 millió lej), a köpeci iskola (3,1 millió lej) és a polgármesteri hivatal melletti iskolaépület felújítására (1,7 millió lej).
Következő lépésként szerződéseket kell kötniük a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére – május 15-ig kell ezt lebonyolítani –, majd jóvá kell hagyni az elkészített tanulmányokat, és be is kell nyújtaniuk azokat a minisztériumba. A folytatásban elkészülnek a műszaki tervek, lezajlik a közbeszerzési eljárás. 2026. június 30-ig a beruházások mindenikét be kell fejezniük. A polgármester úgy látja, idén egyetlen építkezés sem kezdődik el, de fontos, hogy a költségvetésbe mégis belefoglalják már most, hiszen ha nem tennék, nem lehetne kifizetni a tervezési díjakat sem.
Bogyor-Máté Dalma (RMDSZ) tanácstag arra kérdezett rá, csak hőenergetikai hatékonyság javítását teszik-e lehetővé a pályázatok, vagy egyéb munkálatra is sor kerülhet, mert például a bibarcfalvi iskolára más javítás is ráférne. Benedek-Huszár János válaszában úgy fogalmazott, pontosan nincs meghatározva, mit lehet a pályázati pénzből megvalósítani, de amit belefoglalnak, annak kötődnie kell a célokhoz. A beruházás végén az adott épület energiafelhasználása legalább ötven százalékkal kell hogy kisebb legyen, hasonlóan felére kell esnie a fűtéshez és a világításhoz köthető károsanyag-kibocsátásnak, és megújuló energiából minél többet kell bevonni. Utóbbiak lehetnek hőszivattyúk, napelemes panelek, egyéb fűtőelemek – attól függően, hogy a megvalósíthatósági tanulmányt készítő mit javasol.
Továbbá a fűtés és világítás hatékonyabbá és gazdaságosabbá tétele érdekében el lehet végezni a szigetelést, át lehet tervezni az épületgépészetet, lehet javítani szellőztetésen, be lehet avatkozni a be- és felázás megszüntetése céljából is, de költeni lehet arra is, hogy ezen beavatkozások nyomait vakolással, meszeléssel, párkánydíszek és tetőelemek felrakásával eltüntessék.
Cséki Péter (Erdélyi Magyar Szövetség) arra kérdezett rá, hogy továbbra is lehet-e majd fával fűteni a bibarcfalvi iskolát. A városvezető úgy válaszolt, a kiírás nem szabja meg, mivel lehet fűteni, csak azt írja elő, hogy úgy kell feljavítani az épületet, hogy a jelenlegi fűtőmennyiséget a felére lehessen csökkenteni, emellett ajánlják a megújuló energiaforrások használatát.
Lázár-Kiss Barna András (RMDSZ) arról érdeklődött, hogy a tizennyolcmillió lej után mekkora önrészt kell fizetnie a városnak. A polgármester válaszában jelezte, ebben a pillanatban még nem lehet tudni, de a megvalósíthatósági tanulmányok elkészültekor, azaz májusban kiderül. Megtörténhet, hogy minden egyes beruházás belefér az állami támogatásba, ami minden kiterített négyzetméterre 440 euró plusz áfát jelent – ez esetben nem kell hozzájárulást eszközölni. Amennyiben az adott munkálat elvégzéséhez több pénz kell, akkor a különbséget önrészként a városnak kell fedeznie. „Ez egy országos program, tehát mindenütt ez a helyzet” – zárta válaszát Benedek-Huszár János.
