Annak kapcsán, hogy számos kritika éri a magyar parlamentet, amiért csak most tűzte napirendre a két északi ország NATO-csatlakozását, illetve csak most utazik ki delegáció, Kövér László azt mondta: Magyarország szuverén ország, a parlamentje a saját belátása szerint állapítja meg a napirendjét. Értékelése szerint hecckampány zajlik, Svédország és Finnország addig nem lehet az észak-atlanti szövetség tagja, amíg ehhez Törökország nem járul hozzá. Erre valószínűleg a török választásokig nem fog sor kerülni: a nyári NATO-csúcs lehet az, ahová a teljes körű ratifikáció után meghívhatják a két államot tagjaik közé.

A delegációk látogatására azért van szükség, mert a kormánypárti frakciók tagjaiban aggodalom és kétely merült fel, nem tartják automatikusnak a kérdés eldöntését. Emellett olyan nemzetközi helyzet alakult ki Magyarország körül, amit nem árt tisztázni, és világossá tenni, hogy Magyarország mind a NATO-nak, mind az uniónak szuverén tagja. „Olyan politikusok kérik most a támogatást, akik úgy viselkedtek az elmúlt években Magyarországgal szemben, hogy az ellenségünktől is durva lett volna” – mondotta. Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának támogatásáról megjegyezte: „Ez nem jó modor vagy érzékenység kérdése, ezek az országok azontúl, hogy válogatott sértésekkel illették Magyarországot éveken keresztül, konkrét, nevesíthető károkat okoznak nemzeti érdekeinknek. Azért helyeznek nyomást európai intézményekre, hogy azok ne fizessék ki a magyaroknak járó uniós támogatásokat.”

A házelnök közlése szerint a Magyarországról utazó „jószolgálati” delegáció kedden és szerdán találkozik a svéd, majd a finn házelnökkel, a két ország szakbizottságaival és mindkét állam külügyminiszterével. Kövér László kitért arra is, hogy a két ország hadserege jól felkészült és jól felszerelt, csatlakozásukkal a NATO katonai, elrettentő ereje erősödik. Ugyanakkor a NATO-nak eddig Oroszországgal gyakorlatilag nem volt határa, most Finnország csatlakozásával 1340 kilométernyi közvetlen szárazföldi határ jön létre. Ez növeli egy jövőbeni katonai konfliktus veszélyét – mutatott rá.

Szólt arról is, hogy a NATO és az unió államai most már 60 milliárd dollárt meghaladó értékben küldtek halált okozó katonai eszközöket Ukrajnába. Ez azt jelenti, hogy a NATO és az unió egyes tagállamai még nem harcoló félként, de részeseivé váltak a háborúnak. „A veszély felmérhetetlen, kísérteties hasonlóságot lehet felfedezni az első és a második világháború előtti időszakkal. Sem az unió, sem a NATO nem a béke irányába tesz lépéseket, hanem a háború eszkalációját növelik” – vélekedett. Kijelentette, mielőbb tárgyalóasztalhoz kell ülni, befejezve az öldöklést, és olyan kompromisszumra kell jutni, amely Ukrajna területi integritását és Oroszország biztonsági elvárásait egyaránt figyelembe veszi.