Napjainkban a társadalmi közösséget bevonva, internetes szavazáson dől el a nyertes kiléte. 2023-ra három madárfaj, a függőcinege, a barkóscinege és a nádirigó közül lehetett választani. Mindhárom madárfajnak vízközeli az élettere, így a program a vizes élőhelyek, a parti nádas részek védelmére és fontosságára is felhívja a figyelmet. A közönségszavazást végül a barkóscinege nyerte, így ez lett a 2023-as év madara.

A Szentiváni Kupán-tavaknál jártunk, amikor a nádasból csilingelő hangra lettünk figyelmesek. Ha valaki egyszer hallotta ezt a madárhangot, az már nem téveszti össze mással. Tisztában voltunk azzal, hogy barkóscinegék szólongatják egymást.

Pár lépésnyire a nádastól megálltunk, és ismerve a barkóscinege kíváncsiságát, vártuk, hogy jelenlétünk mikor csalja ki a madarakat a nádasból. Kisvártatva megjelent egy példány, nádszálon kapaszkodva hosszasan figyelt.

A barkóscinege verébméretű madár, hosszú farokkal. A mi kíváncsi madarunk hím példány volt, ezt a kékes-hamuszürke fején lefelé nyúló fekete barkó jelezte. Gyönyörű madár, lenyűgözött a jelenléte, ahogy egy nádszálon kapaszkodva mutatta magát. Az egyedi látványt csak az tetőzte, hogy megjelent a párja is, ezt abból tudtuk, hogy a tojónak nincs barkója.

Majd egy szempillantás alatt eltűntek a nádas sűrűjében. Még egy ideig hallottuk a madárra jellemző csilingelő hangokat, de már többet nem jöttek elő.

A barkóscinege állandó madár, nem vonul el, télen is a nádasokban tartózkodik. Tavasszal, márciusban nekilátnak a költésnek, a fiókák nevelésének. Még a kikelésük évében párba állnak, hűségesek egymáshoz, egy életre együtt maradnak. Évente kétszer, de akár háromszor is költhetnek.

Tavasztól őszig apró ízeltlábúakkal táplálkoznak, télen többnyire nád és gyékény magjait fogyasztják.

Kelemen László