NÉGYSZÁZEZER GYERMEK NEM KAPTA MEG. A tavaly ősztől öt oktatási modulra osztott tanév negyedik moduljában az állami tízóraira jogosult gyermekek egyötöde – 1,9 millióból mintegy 400 ezer – még mindig nem kapja meg a tejet, kiflit és zöldséget.
A mezőgazdasági minisztérium közlése szerint minden óvodás, elemista és gimnazista (V–VIII osztályos) gyermek hetente háromszor kellene kapjon tejet vagy tejterméket, kétnaponta gyümölcsöt, pékárut pedig naponta – ám a program (amiből csak a pékárut fizeti az állam, a többinek az ára európai támogatásból jön) rendszeresen késve kezdődik. Olyannyira, hogy a tanév első felében hét megyében nem kapták meg az uzsonnájukat a gyermekek (holott a szegényebb vidékeken sok esetben ez az egyetlen biztos élelmiszerforrásuk), és még most is van négy megye, ahol a hatóságok nem értek a közbeszerzési eljárás végére. De másutt sem mindenütt teljes a menü: mivel a versenytárgyalásokat külön-külön hirdetik meg a pékárura, tejtermékre és gyümölcsre, vannak megyék, ahol az egyik vagy a másik eleme hiányzik az ingyentízórainak. (Edupedu)
VIZET PRÉDIKÁLNAK. Miközben a nemzetközi nőnap alkalmából a román politikusok ontották a hivatalos egyenlőségi diskurzust és a sablonos, dagályos köszöntőket (bár ezek közül idén kiemelkedik egy eredeti kifejezés is, Bogdan Ilea igazságügyi államtitkár „társadalmi lényeknek” nevezte a nőket), gyakorlatilag még a román parlamentben ülő képviselőnők sem tudják megvédeni magukat a munkahelyi zaklatás ellen: jó részük szóbeli bántalmazásra, kőkemény szexizmusra panaszkodik, elmondásuk szerint rendszeresen éri őket olyan verbális agressziónak minősíthető megjegyzés a törvényhozó testület tagjaitól, amelyből egyértelműen kiderül, a képviselőtársak még nem léptek túl azokon a berögződéseken, hogy a nőket nem kell komolyan venni a politikai vitákban. A román parlament 466 képviselőjéből és szenátorából mindössze 87-en nők, és ezzel a számmal az uniós sereghajtók között van a helyünk. A 18 százalékos női képviselői aránnyal Románia csak Magyarországnál (13,1), Máltánál (13,4) és Ciprusnál (14,3) teljesít jobban. (Transtelex)
A SAJÁT KISLÁNYUKAT ÁRULTÁK. 89 ezer eurót kapott egy szülőnek nem nevezhető házaspár azért, mert 12 éves lányukat egy franciaországi férfinak adták el, aki szexuálisan kizsákmányolta a gyermeket. A bűntényt a francia hatóságok göngyölítették fel, akik az anyát és a pedofil vevőt őrizetbe is vették; a lányával együtt Romániába menekült apát már a román rendőrség tartóztatta le Călărași-ban. A bántalmazott kislányt állami gondozásba vették. (Agerpres)
VAN ITT PÉNZ, KÉREM. Meghaladja a 91 ezret a dollármilliomosok száma Romániában, derül ki a Knight Frank tanácsadó cég tanulmányából. Az elmúlt években gyorsan nőtt azok száma, akiknek a vagyona meghaladja az egymillió dollárt, 2016-ban ugyanis még 50 ezernél kevesebben voltak. A Knight Frank becslései szerint ez a tendencia folytatódni fog az elkövetkező időszakban is, 2026-ban már valószínűleg 136 ezernél is többen lesznek. A szupergazdagok száma még gyorsabb iramban nőtt. Ebbe a kategóriába azok a magánszemélyek tartoznak, akiknek a vagyona meghaladja a 30 millió dollárt. 2016-ban még csak 904 romániai vallhatta magát ekkora vagyon birtokosának, jelenleg azonban már 1828. A tanulmány szerzői arra számítanak, hogy 2026-ra a számuk 2500 fölött lesz. A Knight Frank szerint a világ dollármilliomosainak a száma meghaladja a 69 milliót, szupergazdagnak világszerte 610 ezer ember minősül. Utóbbiak számának tekintetében Románia nem csupán a 38 milliós lakosságú Lengyelországot előzi meg (ahol 1067 szupergazdagot jegyeznek), hanem a hozzávetőleg 85 milliós Törökországot is (ott 1372-en vannak). (Maszol)
