Háromszék az ország egyik legtisztább megyéje, Sepsiszentgyörgy pedig minimum dobogós a hulladékgazdálkodást illetően – jelentette ki Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter pénteken Sepsiszentgyörgyön, ahol a tárca tevékenységén kívül az állattartó gazdákra nehezedő nyomásról is beszélt.
A látogatást az országos környezetőrség (GNM) létrejöttének tizedik évfordulójára időzítették, így Tánczos Barna bevezetőül arról beszélt, hogy az elővigyázatosság, megelőzés soha nem elég, szükség van környezeti nevelésre, ellenőrzésre és büntetésekre is, mert az állampolgárok nem mindig tartják be a törvényeket (más országokban sem). A kihágások, bűncselekmények megállapítása a környezetőrség feladata, ezért a minisztérium 57 millió lejre vásárol drónokat a szervezetnek; a 46 korszerű munkaeszköz a nyár folyamán érkezik meg, és nagy segítséget fog nyújtani a GNM embereinek a levegő-, víz- és talajszennyezés (erdőtüzek, szemetelés és hasonlók) okozóinak azonosításában; a felvételeket más hatóságok is elfogadják majd bizonyítékként, így a büntetést nehezebb lesz megúszni.
A miniszter méltatta Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester hozzáállását (azt is elmondta, hogy több évtizedes barátság köti össze hármójukat), és példaértékűnek minősítette a háromszéki hulladékgazdálkodást. Mint mondta, nem tudja, hogy Sepsiszentgyörgy tényleg a legtisztább városa-e az országnak, de mindenképpen ott áll a másik két éllovas, Nagyvárad és Nagyszeben mellett. Hozzátette: tudja, hogy vannak még gondok, bizonyos közösségek, falvak, utcák vagy utcarészek, ahol nem figyelnek megfelelően a hulladékgyűjtésre, de bízik abban, hogy ezeken a helyeken is lesz előrelépés.
A miniszter kiemelte, hogy a sokszor blamált környezetőrség a környezetvédelem legszilárdabb intézménye, és közölte, hogy az illegális hulladékkereskedelem elleni küzdelemben Románia világszinten úttörő szerepet vállalt azzal, hogy tavaly óta már a határon ellenőrzik a hulladék- és használtáru-szállítmányokat. Az anyagok újrahasznosítása fontos, de ellenőrzésre szükség van, és az Európai Unió minden tagállamában kötelező lesz a romániai hulladékkövető módszer bevezetése – magyarázta. Beszámolt a minisztérium által indított programokról is: az iskolai zöldhetek támogatásától a roncskocsik és régi háztartási gépek lecserélésén át a napelempályázatokig.
Kérdésre válaszolva Tánczos Barna elmondta: kóstolt már gilisztából készült proteinszeletet, de jobban szereti a marhahúst, és reméli, hogy sikerül megtalálni az egészséges táplálkozás és a környezet megóvása közötti egyensúlyt az EU-ban, ahol jelenleg nagy nyomás érezhető a metán- és ammóniakibocsátás mérséklése érdekében történő állatállomány-csökkentésre. Az állattenyésztőknek kötelező módon mérniük és csökkenteniük kell ezeket a kibocsátásokat, a vita arról folyik, hogy mekkora farmoknál vezessék ezt be: az EU 150 példánytól kezdené, Románia a 350-es küszöbért harcol. „Mindent megteszünk azért, hogy minél kevésbé érintsék a romániai gazdákat a Brüsszel által bevezetett új szabályok” – ígérte Tánczos Barna; döntés az EU Környezetvédelmi Tanácsának március 16-i ülésén várható.
A környezetvédelmi miniszter látogatásán a GNM vezetője, Aurelian Păduraru is részt vett. A két köztisztviselő találkozott Ráduly István prefektussal, megbeszélést folytatott a polgármesterekkel, és a lécfalvi hulladékfeldolgozót is megtekintették.
Păduraru méltatta a vidék szépségét, turisztikai vonzerejét, és elismeréssel nyilatkozott a megye hulladékgazdálkodási rendszeréről: véleménye szerint látszik, hogy az elöljárók komolyan foglalkoznak vele. A maga részéről megígérte, hogy – a rendőrséggel és csendőrséggel együtt – szigorúan fel fognak lépni a szemetelők ellen, még a kocsiból kihajított hulladékért is büntetni fognak.
