Megalakulásának huszadik évfordulóját a Hagyományőrzés, hagyományteremtés című konferenciával ünnepli március 17–19-e között a kiscsőszi Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület. A magyar népi kultúra értékeinek megőrzését támogató emblematikus szervezet megalakulását a Hagyományok Háza is hathatósan támogatta, így az intézmény a jubileumi konferenciának is aktív résztvevője. Meghívottai között vannak a Kárpát-medencei magyar sajtó jeles képviselői – közölte Csermák Zoltán újságíró, a Hagyományok Háza munkatársa.
A jubileumi konferencia erdélyi előadói Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti református lelkész, Ambrus Attila, a Brassói Lapok, Karácsonyi Zsigmond, a marosvásárhelyi Népújság, Tóth László, a kézdivásárhelyi Szék-helyek portál főszerkesztője, Sarány Orsolya, a Hargita Népe szerkesztője és Szekeres Attila István heraldikus. Utóbbi előadásának címe: Címertani hagyományok Székelyföldön.
„Örömmel fogadtuk el az Egyesület elnökének, Kovács Norbert Cimbinek a meghívását. Tettük ezt azért, mert egyrészt az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesületet az egyik legfontosabb, legdinamikusabb partnerünknek tekintjük, másrészt építőmunkánk népszerűsítése itthon, a Kárpát-medencében és a diaszpórában csakis a média aktív támogatásával érhető el. Ennek tükrében a találkozón a sajtókapcsolatok ápolásának is fontos szerepet szánunk” – nyilatkozta Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója.
A Hagyományok Háza is húszéves, tevékenységi köre nagyon sokszínű, s Európában is egyedülálló. A két évtized során az alapstruktúra valójában megmaradt, de különböző önálló tevékenységekkel bővült. Az Intézmény legfőbb jövőbeli értékét és megújulását abban látja a főigazgató, ha e tevékenységek szorosabban összekapcsolódnak, szerves egységet alkotnak. A Kárpát-medence egészét tekintve a népművészet működésének sokszínűségét tapasztalhatjuk. E sokszínűséget szeretnék tudományos alapossággal is partnereikkel építeni: módszertani segítséget nyújtanak, kutatási eredményeiket is megosztják velük, bevonják őket képzéseikbe. Ajánlásokkal segítik munkájukat, támogatják előmenetelüket. Nem kultúrházat működtetnek, Kárpát-medencei koordinációs tevékenységükkel a képzők képzőjének szerepét erősítik, mondotta Both Miklós. Pályázataik működése is tükrözi céljaikat: nemcsak az adott lokális partnereiket kötik be a központba, hanem helyi partnereik között is kapcsolatot építenek.