A katonai ügyészséghez fordulnak a székely szabadság napi marosvásárhelyi megemlékezés és felvonulás szervezői, akik hivatali visszaéléssel vádolják a román csendőrséget – közölte tegnapi közleményében a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).
Mint írják: a Maros megyei csendőrség alapvető emberi jogokat, a gyülekezési jogot és a szólásszabadságot sértette meg azáltal, hogy „önkényesen törvénytelennek, sőt, egyenesen alkotmányellenesnek minősítette” a március 10-i, székely szabadság napi rendezvényt, miközben ezt 2022. december 7-én hivatalosan bejelentették a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban – emlékeztetnek. „Ezzel a minősítéssel, amelyet március 8-án szóban közöltek, és amelyet a marosszentgyörgyi székhelyű készenléti csendőrség jegyzőkönyve is rögzít, a csendőrség túllépte hatáskörét. A büntető törvénykönyv 297. cikkének értelmében olyan hatásköri túllépés, amely korlátozza az állampolgárok jogait, hivatali visszaélésnek minősül” – áll a közleményben. Ismertették azt is, a rendezvény szervezői panasszal fordulnak a területileg illetékes katonai ügyészséghez.
Az SZNT közleményéhez csatolta a rendezvényt engedélyező Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármester levelét, melyben az SZNT Siculitas Egyesületének a kérésére reagált, illetve a csendőrségi jegyzőkönyvet is, mely a szervezők és csendőrtisztek március 8-i találkozójáról készült.
A polgármester leveléből kiderül, hogy a polgármesteri hivatal engedélyezte a postaréti megemlékezést és a felvonulást is, azzal a megjegyzéssel, hogy a résztvevők tartsák be a törvény előírásait és kövessék a hatóságok által kijelölt útvonalat.
A jegyzőkönyv szerint a megemlékezésben a csendőrség sem talált kivetnivalót, de a felvonulást törvénytelennek minősítette. A találkozón jelen lévő csendőrtisztek azt nehezményezték, hogy a menet résztvevői területi autonómiát követelnek – derült ki.
Eszerint Ionuț Bitere ezredes rámutatott: a tervezett rendezvény nem felel meg a törvényi előírásoknak és alapvető értékeket sért. Ezt alátámasztandó a román alkotmány több cikkére is felhívta a szervezők figyelmét: az elsőre, mely szerint Románia „egységes és oszthatatlan”, illetve területe elidegeníthetetlen. Románia alkotmányának azon cikkét is említették, mely szerint tilos a román állam becsmérlése, a nacionalista gyűlöletkeltés, a területi szeparatizmus – úgy állítva be a rendezvényt, mintha ilyen célkitűzései lennének. A jegyzőkönyv szerint a csendőr ezredes végig törvénytelennek minősítette a felvonulást, és azt állította, hogy nem ő akarja betiltani, hanem maga a törvény.
Március 10-én, a székely szabadság napján több száz személy követelte Marosvásárhelyen Székelyföld területi autonómiáját, de a csendőrség a korábbi évektől eltérően nem engedélyezte az utcai felvonulást és a járdára szorította a részvevőket.
