Szepessy Béla, a Gyulai Líviusz-kiállítás kurátora az Utazás cím köré szőtte közös emlékeit Gyulai Líviusszal, beszélgetéseiket felelevenítve, mely soha nem a művészeti szakmáról, hanem derűről, irodalomról, a világ különböző tájain történt véletlen találkozásról szóltak. Ahol nem volt szó búról, háborúról, csak vidám utazásról, hol Krúdyval, hol Cervantesszel. Egyszerre tudott élni múltban és jelenben, és így érezte remekül magát. A  most Sepsiszentgyörgyön kiállított közel kétszáz grafika válogatási nehézségeit a munkákból áradó derű és szeretet könnyítette.

Képíró Ágnes művészettörténész az 1937-ben Baróton született művész munkásságát vázolta az Illusztrátortól az animációs filmrendezőig címmel, kiemelve, hogy sokarcúsága nem csak a különféle grafikai eljárások professzionális alkalmazásában mutatkozott meg, de abban is, hogy magabiztosan mozog a középkor, a barokk, a rokokó vagy a biedermeier stílusában, az akadémikus művészet, a populáris nyomatok, a gyerekrajzok világában. Míg grafikai lapjainak döntő többségben olvasmányai szolgáltatták az inspirációt, addig a filmek témáit közvetlen környezetéből merítette: a Delfiniában, az Új lakókban, Az én kis városomban. 

És utazásról szólnak még, második feleségével, Vennes Emmyvel közös élményeket rögzítve, a Piramisok, Teázás Topkapiban, Az oroszlánkapu Mykéneiben. Vennes Emmy a megnyitón Gyulai bökverseit is elmondta a sajtkukacról, kutyagumiról...

Ferencz S. Apor, a Székelyföldi Grafikai Biennálé szervezője és Bordás Beáta, az EMŰK vezetője egyaránt a biennálé utórendezvényeként üdvözölte a kiállítást, mely hídként is értelmezhető a már klasszikussá vált grafikai megoldások és a kísérleti grafika között.