A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziójából létrejött erdélyi magyar párt szombaton megválasztott elnöke úgy értékelte, hogy a hároméves fúziós folyamat erősebb politikai alakulatot eredményezett. Ennek fő célja biztosítani a politikai pluralizmust, a választás szabadságát az erdélyi magyar választók számára. Zakariás Zoltán szerint pártja az erdélyi politizálást, az önkormányzatokban való politizálást tartja a legfontosabbnak, meggyőződésük szerint az önkormányzatok tudják biztosítani azt a környezetet, amely az erdélyi magyarok identitásának megtartásához, a fennmaradáshoz szükséges. Kell a bukaresti képviselet is, elsősorban azért, hogy olyan törvényi feltételeket dolgozzon ki, amelynek eredményeként az önkormányzatok nagyobb hatáskörhöz jutnak – mondta a pártelnök, aki egyébként az RMDSZ-szel való együttműködés eredményeként jutott be a képviselőházba.

Csomortányi István, a párt ügyvezető elnöke elmondta: eddig 12 területi és 120 helyi szervezetük van, de még zajlik az építkezés, amelyben „stratégiai feladat”, hogy a szórványnál nagyobb arányú magyarsággal rendelkező területekre összpontosítsanak. Emlékeztetett, hogy a 2020-as önkormányzati választásokon az RMDSZ-nek számos dél-erdélyi településen, megyében nem sikerült biztosítania a magyar képviseletet az önkormányzatokban. „Ilyen hibákat a jövőben nem szabad elkövetni” – mondta. Ezért olyan helyszíneken erősítik a szervezetet, „ahol hasznos a politikai pluralizmus” – emelte ki.

Zakariás Zoltán újságírói kérdésre kifejtette: 2020-hoz hasonlóan pártja továbbra is nyitott a magyar–magyar párbeszédre, és megítélése szerint az lenne „az áldásos helyzet”, ha kötnének is erről egy keretmegállapodást az RMDSZ-szel. Az MTI kérdésére rámutatott: minden olyan interetnikus környezetben hajlandók együttműködni, ahol a kialakuló magyar képviselet erőssége attól függ, hogy van-e megállapodás a két magyar párt között.  Szavai szerint ezeken a helyeken a magyar–magyar megállapodás döntheti el, hogy lesz-e magyar vezetés.